Valamiért – talán az angol és a német szurkolók miatt – a sör és a foci szimbiózisban él, így a nagy labdarúgó-bajnokságok ideje alatt a csapatok teljesítménye mellett a habzó ital közgazdaságra gyakorolt hatása a másik téma. Nem csoda, hogy „hot topik” volt a sör a foci-Eb-n, illetve a sör ára a labdarúgó-Európa-bajnokságon.
A Numbeo, a saját felhasználói által generált, a világ nagyvárosainak megélhetési költségét összegző szájt megmutatta, milyenek a sörárak Európában. A tábla a csapoltsör-átlagárak trendjét mutatja. A foci-Eb egyes helyszínein amúgy általában és centre pontosan 4 euró. A legviccesebb, hogy ezek az árak még csak nem is tartoznak a legdrágább kategóriába.
A legfrissebb adatok egyébként azt mutatják, hogy a csapolt sörök árai és az alkoholos italok általános árszínvonala között jókora különbségek vannak Európa-szerte, ami rávilágít arra, hogy a rajongók milyen eltérő költségekkel számolhatnak. A sör ára éttermekben vagy pubokban a szófiai 2 eurótól a koppenhágai 8 euróig terjed az EU fővárosaiban – Rejkjavíkban például 10 euró, bár Izland nem tagja az uniónak. Budapesten 2,5 euró, Prágában 2,4 egy korsó csapolt sör. Közben az Eurostat adatai szerint Budapesten a legolcsóbb (az egész EU-ban) az alkoholos ital, így valószínűleg a Numbeo-söráradatok kicsit torzíthatnak, ugyanis nem mindegy hol és milyen italt fogyaszt a felhasználó.
Megoszlanak a vélemények az árról
A budapesti és a prágai árak első ránézésre belvárosiak, lapunk sörszakértői szerint mind a két város külsőbb kerületeiben találni 2 euró, vagy itt az alatti árszintet is prémium- (nem import) termék esetében. Magyarországon, Debrecenben a Numbeo-felhasználók szerint 1,3 euróval kell számolni a sör esetében, ami viszont nagyon nem belvárosi árszint. Debrecen központjában minőségi csapolt sört (import és hazai) nagyjából ugyanannyiért mérnek, mint Budapest belső kerületeiben, vagyis nagyon nem mindegy, hogy az adatokat generáló közösségnek van-e helyismerete, továbbá hogy milyen a fogyasztási szokása vagy az ízlése. Abban azonban a szerkesztőség szakértői is egyetértenek, hogy az adatsor jól ábrázolja az európai sörtérképet.
Sörkörkép: íme, a legfrissebb számok Európában és a foci-Eb-n
Külön figyelemre méltó, hogy a sör Európában állva hagyta a borpiacot. A nagy gyártók, a kisüzemek és a kézművesek jól reagáltak a generációs váltásra, és ma reneszánszát éli a gyártás. Ezzel belekényszerítette az európai borászokat a túltermelésbe (10 százalék többlet). Persze nem volt ez mindig így, egy évtizeddel ezelőtt éppen a sörpiac veszített a lendületéből, és folyamatosan csökkent a sörfogyasztás.
Ám amint megjelentek a bajor és a cseh kisüzemek, illetve több európai országban számottevővé vált a kézműves sörgyártói szegmens, a trend megfordult, egyre többen kezdtek minőségi söröket fogyasztani. A bor viszont megmaradt tradicionális, konvencionális italnak, ami a fiatalok számára értelmezhetetlen „ezotéria”, és ami a legfontosabb, roppant magas árak veszik körül. Ám tény, hogy a sör árszintje is hasonlóan megnőtt. A londoni 7,7 eurós sörárszint nem is olyan régen bőven 4 euró alatt volt, a német 4 euró pár éve 2 volt. A hazai 2,5 euró pedig a Covid előtt az 1 euróhoz közelített, csakúgy, mint a prágai sör ára is.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Shutterstock