A szennyező anyagok mérésére sok esetben az élővilág a műszereknél is pontosabb választ ad: az élőlényekben bekövetkezett változások ugyanis érzékenyebben követik a hatásokat. Erre az alapra épül a biomonitoring módszer, melynek során a kutatók élő szervezetek megfigyelésével és bizonyos paramétereinek mérésével vonnak le következtetéseket a környezet állapotára vonatkozóan – közölte a Soproni Egyetem. Az intézmény Erdőmérnöki Kara 2015-ben indította el a GreenBee projektet, vagyis a méhcsaládokon alapuló környezeti monitoring rendszer fejlesztését. Cél egy olyan megfigyelő rendszer létrehozása, amely a méhek által gyűjtött anyagok elemzésére alapozva gyorsan, megbízhatóan alkalmas a környezet állapotváltozásainak jelzésére, számos környezetszennyező anyag kimutatására.
A Soproni Egyetem kutatói létrehoztak egy méhészetet az intézmény Botanikus Kertjében, ez szolgálja a kutatás alapját. Meghatározták a vizsgálni kívánt szennyező anyagokat – többek között nehézfémeket, peszticideket, szénhidrogéneket, szermaradványokat – és azokat a vizsgálati módszereket, amelyekkel ezek megbízható módon kimutathatók.
A kémiai elemzések során elsősorban úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogének (PAH), illékony vegyületek (VOC) meghatározása, valamint elemanalízis történik. A PAH vegyületek megtalálhatók a feldolgozott fosszilis tüzelőanyagokban és ezek égéstermékeiben, az illékony szerves vegyületek között nagy mennyiségben találhatók környezetre ártalmas anyagok.
Az eddigi mérések elsősorban a tüzelőanyagok és a közúti közlekedésből származó káros anyagok jelenlétére utalnak.
A projekt indulása óta számos előrelépést tett a kutatócsoport. A méhek környezetvédelmi törekvésekhez való „hozzájárulását” már okoskaptárak segítik, melyeket különböző elektronikai érzékelőkkel, szenzorokkal szerelnek fel.
Borítókép: Németh András Péter / Szabad Föld
