Sokéves csúcson az alapkamat

Hírek Tóth Balázs
Immár 11,75 százaléknál jár a jegybanki alapkamat, miután száz bázispontos emelésről döntött mai ülésén a monetáris tanács.

Az Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 11,75 százalékra emelte meg a jegybanki alapkamatot: az irányadó ráta ilyen szintjére tizennyolc éve nem akadt példa. A döntés megfelel az előzetes várakozásoknak, az elemzők többsége szintén száz bázispontos emelést jósolt. Az előző, júliusi kamatdöntő ülésén a monetáris tanács szintén 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot és a kamatfolyosó két szélét, az egyhetes betét következő akcióján pedig annak a kamatát is, amelyet azóta is ezen a szinten tart.

–A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a kamatemelési ciklus határozott folytatásáról és a bankközi likviditás szűkítéséről döntött – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntést követően. Leszögezte: az MNB Monetáris Tanácsa a kamatemelési ciklust addig folytatja, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon az inflációs célon stabilizálódnak és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

Az inflációs cél elérése szempontjából változatlanul fontosnak tartja a monetáris testület a másodkörös hatások kivédését és a várakozások lehorgonyzását – jelezte Virág Barnabás. Rámutatott: néhány hónapig még az infláció további emelkedésére lehet számítani, ez indokolja a további határozott szigorítást.

A világgazdaság visszaesésével párhuzamosan 2023-tól a globális inflációban fordulat, visszaesés várható. A hazai gazdaság növekedése a második negyedévben is nagyon erőteljes volt, ami azt mutatja, hogy komoly erő van a magyar gazdaságban, viszont június eleje óta a konjunktúra egyértelmű romlása látszik. Az infláció továbbra is emelkedő pályán marad, de emögött egyre inkább a monetáris politika hatáskörén kívül álló tényezők vannak, ilyenek az aszály, az európai gáz- és áramárak alakulása, illetve a hatósági rezsiárak módosítása. Virág Barnabás kitért arra, hogy a jegybank szakértői arra számítanak, 15-16 százalék között lesz az infláció augusztusban. Az inflációban a magas havi átárazódás augusztusban is jelen lehetett.

Az alelnök elmondta: a monetáris transzmisszió hatékonysága kulcsfontosságú lesz a következő időszakban, ezért az MNB monetáris testülete likviditásszűkítő lépések bevezetéséről döntött. A cél elérése érdekében három eszközt kívánnak bevezetni. Ezek a következők lesznek: a bankok kötelező tartalékrátáját érdemben megnövelik, rendszeres diszkont kötvényt és emellett hosszú lejáratú betéti eszközt is bevezet a jegybank a piacra. Mindhárom új eszköz kamatozását a jegybanki alapkamathoz kötik, vagyis az irányadó ráta továbbra is a jegybanki alapkamat lesz. Hozzátette: az eddig a negyedévek végén használt diszkont eszközt a jövőben rendszeresen használni fogják, emellett bevezetnek egy hosszútávú eszközt is. A három új lépéssel rövidtávon elérhető a bankközi likviditás szűkítése. Korábban, 2020-21-ben az MNB nagyságrendileg mintegy 11 ezer milliárd forint likviditást pumpált a bankrendszerbe, ezzel támogatta a jegybank a koronavírus-járványt követő kilábalást.

Az is látszik azonban, hogy a kamatok gyors emelése mellett kulcsfontosságú a likviditás alakulása és a monetáris transzmisszió hatékonysága. A három új lépéssel rövidtávon elérhető a bankközi likviditás szűkítése. A kötelező tartalékráta emelése növeli a kötelező tartalék szerepét, a jelenlegi 1 százalékos ráta emelése úgy történik meg, hogy 5 százalék lesz a kötelező minimális tartalékráta, ezen felül pedig lesz egy választható tartalékráta. A három intézkedéssel a jelenlegi likviditásnak legalább a felét képesek lesznek lekötni. Jelenleg az egyhetes betétben 9500-9700 milliárd forint van, ennek legalább a felét ki akarja szorítani a rendszerből a jegybank.

„A szigorítás mértéke megfelel a várakozásoknak, mi is ilyen mértékű emelésre számítottunk” – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a jegybanki döntést kommentálva. Ahogy az előző kamatemelésekre, így a mostani szigorításra is elsősorban az inflációs nyomás miatt volt szükség. Az fő inflációs mutató ugyanis júliusban éves összevetésben infláció 13,7 százalékra gyorsult, a maginfláció pedig 16,7 százalékra emelkedett. Németh Dávid szerint az MNB a mostani kamatdöntéshez fűzött, a délután 3 órakor megjelenő indoklása továbbra is szigorú hangvételű lesz, azaz utalni fog arra, hogy amíg az infláció nem kezd lassulni, addig szükség van a kamatemelésre. A szigorításra a forint miatt is szükség volt, mégpedig azért, mert a magyar deviza árfolyama gyengének mondható, a 400 forint feletti euróárfolyam miatt drága az import, amely így hozzájárul az infláció növekedéséhez. Egyelőre nagyon bizonytalanok a kilátások, ezért több verzió is elképzelhető a kamatpálya alakulására. A szakértő hozzáfűzte: ha nem lesz újabb sokkhatás a nemzetközi és a magyar gazdaságban, például az energiaárak egy újabb drasztikus emelkedés, akkor az év végén tetőzhet az alapkamat 14 százalék körüli szinten, majd 2023 első félévének végén jöhet az első lazítás, azaz kamatcsökkentés.

Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté

Ezek is érdekelhetnek

További híreink