2007-ben rendezett utoljára a Magyar Nemzeti Galéria a festő életművéből nagykiállítást, de ahogy Baán László főigazgató emlékeztetett, „a Vaszary-láz azóta sem csillapodott”. A kiállításhoz hozzájárult az is, hogy amikor megkezdődött az Új Nemzeti Galéria, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ tervezése, a költözés előkészítése során az MNG raktárának mélyéről előkerült két, évtizedek óta lappangó tekercs. Ezeket kibontva Vaszary János (1867-1939) negyven, addig ismeretlen festményére bukkantak a szakemberek.
Egyenesen a műteremből
Az így felfedezett képeket sehol sem reprodukálták, még Vaszary életében sem, közvetlenül a festő műterméből, illetve hagyatékából kerültek a múzeumba. Ebből az anyagból mutatja be a 24 legszebb és legizgalmasabb művet – egységes, ezüst színű keretezésben – a szerdán nyíló kiállítás. Emellett az MNG gyűjteményében őrzött, illetve magángyűjtőktől kölcsönzött képeken keresztül a tárlat Vaszary teljes életművét áttekinti. Azaz a kiállítás így további, más okból, de szintén eddig be nem mutatott festményeket is felvonultat. A jövő év január 15-ig látható tárlatot egy Vaszary János életét bemutató film egészíti ki, de a közönség számára számos rendhagyó vezetést, előadást, programot is szerveznek a múzeumban.
Mennyit ér?
Vaszary János San Remo című 1937-es festménye tartja az életműrekordot: 50 milliós kikiáltási árról indulva 160 millió forintos leütési árat ért el a Virág Judit Galéria tavaly őszi árverésén.
Fotó: MTI