„Mivel a gyógyító munka keretében, a klinikán napi szinten találkozunk betegekkel, továbbra is sajnálattal tapasztaljuk, hogy a magyar lakosság hagyományosan elkeserítő szájhigiénés állapotában nem történik érdemi javulás. Honfitársaink fogazatának állapota többségében, továbbra is rossz. Az pedig különösen elszomorító, hogy a 40-50 évesek mellett a fiatal felnőttek és – ami még inkább megdöbbentő – a gyerekek esetében is ez a helyzet. Akármelyik korosztályt vesszük alapul, a magyarok szájhigiénéje nagymértékben elmarad attól, ami a fejlettebb nyugati országokban megszokott. Ezt a helyzetet tükrözi az is, hogy egy átlagos magyar ember évente összesen egy darab új fogkefét sem vesz magának. Mindezt tovább fokozhatjuk azzal, hogy a fogak elhanyagolása Magyarországon nem rétegjelenség: nem feltétlenül a korosztálytól, vagy az iskolázottságtól függ, mert miközben például a magasan képzettek körében valamivel jobb a helyzet, még ott sem ideális a szájhigiénés állapot”- fejti ki a klinika igazgatója.
Aki szerint elsősorban a családnak és az iskolának kellene jó példát mutatnia arra, hogy a szájhigiénia iránti igény már a gyerekkorban kialakuljon. Az iskolákban azért is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az egészségtudatos nevelésre, többek között a fogmosás népszerűsítésére, mert az egészséges fog nagy érték. Ezért egy anyukának már a baba születése előtt tudatában kell lennie annak, hogy a terhesség alatti életmód és étkezés a gyerek minden porcikájának fejlődésére kihatással van. A születés után, pedig már a tejfogak megjelenése előtt kulcskérdés a gyermek egészséges táplálkozása. Elsősorban az, hogy ne igyon agyoncukrozott teákat, üdítőket és ne legyen a szájában egész nap a cumi. Ez utóbbi még a fogak helyzeti eltéréseit, az állcsontok fejlődését is érintheti. A rendszeres, alapos fogmosás, a megfelelő szájhigiénés eszközök használata azért is fontos, mert a fogközök tisztításának elmaradása is a fogak megbetegedéséhez vezethet.
Hozzátéve: mindamellett hasznos és szükséges a rendszeres, fél vagy évente esedékes fogorvosi vizit is, amikor még korán felismerhető és megelőzhető a fogak romlása, a fog-betegségek kialakulása. A gyermekeknél pedig már ilyenkor kiderül, szükség van-e a fogszabályzásra, ami alapesetben messze többet jelent egy szépészeti beavatkozásnál. A torlódó, fogak sok gondot okozhatnak: ha az alsó és a felső fogak nem megfelelően érintkeznek, nem megfelelően tisztíthatók, akkor fogágybetegség, állkapocsízületi eltérések alakulhatnak ki. Ráadásul az a fogazat, amelyet nem tartanak rendben, sok kényelmetlenséget, akár fájdalmat is tud okozni és minél nagyobb a baj, annál hosszabb időt vesz igénybe és – legyen szó állami, vagy magánellátásról -, annál nagyobb anyagi kiadással jár a kezelése.
Fotó: Laufer László / Új Dunántúli Napló
Miközben a közvélemény szemében a Semmelweis Egyetem egy gyógyító intézmény, az ott folyó munka a gyógyítás, valamint oktatás mellett a világszínvonalú kutató- és fejlesztőmunkáról is szól.
„Az természetes, hogy a beteggyógyítás és az oktatás az elsődleges feladataink, de emellett olyan kutatásokat és innovációt is folytatunk, ami a gyógyító munka hatékonyságának javítását szolgálja. Cél, hogy a magas szintű oktatás eredményeként, jól képzett szakemberek távozzanak az Egyetemről, de emellett a nálunk kifejlesztett, tesztelt új megoldások – amelyek később országosan és nemzetközileg is hasznosulnak -, mind-mind a betegellátás hatékonyságát növelik. Az különösen jó érzés, hogy a nálunk képzett hallgatók a világ számos országába elviszik az itt megszerzett tudást, amit mindenhol magasra értékelnek, mert az orvostudomány területén, a Semmelweis diploma értékes nemzetközi útlevél.”
A tudományos munka kapcsán Németh Zsolt azt emelte ki, hogy az orvostudományban is az informatikai megoldások, a mesterséges intelligencia, a telemedicína hoznak most óriási változást. Például azzal, hogy a tananyag digitalizálása révén a hallgatókat már távolról is el tudják érni, ami különösen a Covid idején volt hasznos segítség a magas szintű oktatást folyamatosan fenntartásához. Mivel az orvostudomány területén a kiscsoportos, betegágy melletti, gyakorlati képzés az elsőrendű cél, a Semmelweis Egyetem, egész Európában élen járt azzal, hogy amint azt a pandémia engedte, azonnal visszatértek a személyes jelentéti oktatásra.
A korszerű informatikai megoldások a gyakorlatban is segítenek a hallgatók képességeinek – vagy ahogy az angolból egyre elterjettebb, skilljeinek – fejlesztésében. Komoly támogatást kapnak például a kézügyességük fejlesztésében a szimulációk során, a komoly informatikai eszközökkel felszerelt skill-laborokban. A Klinika vezetője ezért is tartja fontosnak azt, hogy az oktatást, a diagnosztikát és a beteggyógyítást segítő informatikai megoldások fejlesztésében kimagasló potenciállal bír az Egyetem. A digitalizálás lehetőségeit és eredményeit példázza az is, hogy nem olyan rég, a Semmelweis Egyetem, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika szakembereinek bevonásával fejlesztették ki azt az újszerű diagnosztikai megoldást, amelynek eredményeként a páciens által, az érintett bőrterületéről mobiltelefonnal készített, majd online beküldött képet megvizsgálva egy szakorvos, vagy akár – szintén online kapcsolattal -, egy orvosi team tud nyilatkozni arról, hogy mi a további teendő.
Hasonló, nemzetközi téren is új megoldásként a gyermekgyógyászati terület után a következő fázisban a szülészet-nőgyógyászati és felnőtt háziorvostani modullal bővül a Semmelweis HELP, miközben elkezdődött a felkészülés szemészeti és kardiológiai területen is. A Semmelweis Egyetem ingyenes tünetellenőrző applikációja idén június közepén debütált, azóta pedig már közel 130 ezren használták és emellett a belföldi, valamint külföldi licenszérdeklődések kapcsán is elindultak a tárgyalások.
„Számos ilyen, a gyógyító munka hatékonyságát javító, emellett a paciensek számára is kényelmesebb megoldás született már és születik az Egyetemen, köztük a mi Klinikánkon is. Az ilyen kutatás-fejlesztési projekteknél az egyetemi dolgozók szaktudása, tapasztalata mellett óriási előnyt jelent a klinikák betegadatbázisaiból nyerhető rengeteg információ és tapasztalat is. Mivel a kutató-fejlesztő munkának komoly költségigénye van, sok esetben a magánszférával közös fejlesztéseket végzünk azért, hogy az így elvégzett kutatásokból minden tekintetben minél többet profitáljon az intézmény és ezáltal még jobb szolgáltatáshoz jussanak a betegek, hallgatók” – elemez a klinika igazgatója.
Kiemelte, hogy a Semmelweis Egyetem közreműködésével elvégzett közös kutatások kapcsán az a cél, hogy azok eredményeit, a gyógyító munka hatékonyságát javítva, a későbbiekben, jogdíjak nélkül, ingyenesen használhassa fel az Egyetem.
Borítókép: illusztráció/Fotó: Getty Images
