Közzétette ma reggel a KSH az idei első havi ipari termelési adatokat. Havi szinten masszívan 5,1 százalékkal csökkent a kibocsátás. Ezzel éves szinten 3,2 százalékkal csökkent az ipari termelés a munkanaphatással tisztított adatok szerint, érdemben elmaradva az előrejelzésünktől és a konszenzustól. A rendkívüli havi visszaesés tekintetében a mostaninál nagyobbat a covid-leállásoknál láttunk utoljára, hosszabb távra tekintve egészen 2010-ig kell visszamennünk hasonló mértékű zuhanáshoz – mondta a Figyelőnek Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.
A részletes bontás egyelőre nem ismert; a KSH rövid közleménye szerint a „a legnagyobb súlyú alágak közül a villamos berendezés gyártása bővült a leginkább, de a járműgyártás és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is nőtt, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában csökkent a termelés volumene“.
Bár decemberben a legnagyobb súlyú ágaknak és az akkumulátorgyártásnak sikerült túlszárnyalni a többi visszaesését, de januárban ez nem sikerült. Az elkövetkezendő időszakban a mérsékelt európai kibocsátás lehet a meghatározó tényező a termelés alakulásának tekintetében. Egyrészt a régiónkban fellépő újabb gyárleállásoknak (például a csehországi Skoda esetében) is lehetnek a magyar kibocsátásra kedvezőtlen tovagyűrűző kihatásai. Másrészt az energiaintenzív ágazatok is számottevő súllyal – hozzávetőlegesen 20 százalékkal – bírnak az ipari termelésen belül, melyekre kontinensszerte nehéz idők járnak és alapvető átalakulás elé néznek. Mindemellett középtávon a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a jármű- és vegyiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a feldolgozóipari kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint lendületet kap majd a következő hónapokban az ágazat, amelynek szereplői a Baross Gábor programon keresztül speciális hitelezésben részesülhetnek. A GFM szerint csak átmeneti az ipar gyengélkedése.
Fotó: Figyelő
