Romló környezet ellenére nőtt a külkereskedelmi többlet

Hírek
A kifejezetten romló európai és nemzetközi konjunktúra ellenére a magyarországi export élénkülése a jobb kapacitás kihasználtságot, valamint új kapacitások üzembe helyezését tükrözi - mondta a Figyelőnek Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

A külkereskedelem többlete az egy évvel ezelőtti 842 millió euróról 891 millió euróra nőtt februárban – jelentette a KSH. A pozitív folyamat hátterében az ipari termelés élénkülése áll.

Az import gyors növekedése továbbra is a beruházások és a fogyasztás robosztus dinamikáját tükrözik, ugyanakkor az egy évvel ezelőttihez képest alacsonyabb olajárak valamelyest javíthatták a cserearányokat az energiahordozók importárának mérséklődésének köszönhetően – derül ki a Takarékbank elemzéséből.

A tavalyi év során részben egyszeri tényezők fékezték az export bővülését, a WLTP (Könnyű Gépjárművek Világszerte Összehangolt Teszteljárása) bevezetése meredek visszaesést okozott az európai autó eladásokban, azonban az egyes modellek forgalomba hozatalai engedélyének megszerzése után újra emelkedhetnek az eladások, így az export is – olvasható az összefoglalóban.

Suppan Gergely elemző lapunknak kifejtette: a külkereskedelmi többlet tavalyi romlását részben az olajárak tavaly év közepén látott emelkedése miatt romló cserearányok is okozták, ami az idei év elején már némileg javulhat az alacsonyabb olajárak miatt. Idén már csak kisebb visszaesést várunk a külkereskedelmi többletben, egyrészt a bázishatások miatt némileg lassuló belső kereslet, másrészt új exportkapacitások üzembe helyezése miatt, az utóbbi így részben ellensúlyozhatja a markánsan romló európai növekedési kilátásokat.

„A következő években újra emelkedhet a külkereskedelem többlete, 2021-től az új Mercedes gyár tervezett üzembe helyezése miatt akár erőteljesebben is. A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, 2020 végére pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat, amit az uniós forráslehívások gyorsulása is támogat. Ezek a folyamatok pedig a forintnak tartós támaszt adnak, így az év végére, valamint jövőre a forint erősödésére számítunk” – tette hozzá a közgazdász.

Borítókép: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink