Vállalkozói körökben jelentős felháborodást keltett a bukaresti kormány adótörvénykönyv-módosítási rendelettervezete. A részben augusztustól, illetve januártól érvénybe lépő szabályozás egyebek mellett a jelenlegi 5 százalékról 8-ra növelné az osztalékra kivetett adót, a cukros üdítőitalok lekerülnek a kedvezményes áfakulcs alá sorolt termékek listájáról, az éttermek, a catering- és szállodai szolgáltatások áfája pedig a jelenlegi 5 százalékról 9-re nő.
A dohánytermékek jövedéki adója az ezer szálankénti 563,97 lejről (114,08 euróról) 594,97 lejre (120,37 euóra) nő – ez az intézkedés már augusztus elsejétől hatályba léphet.
A jelenlegi egymillióról 500 ezer euróra csökken a bevételhatár, ameddig egy cég mikróvállalkozásnak minősül, és ezeknek a vállalkozásoknak a továbbiakban kötelező módon rendelkezniük kell legalább egy alkalmazottal. (Eddig az alkalmazottak számának függvényében változott az adókulcs: 1 százalékos, ha a mikróvállalkozás legalább egy alkalmazottal rendelkezett, 3 százalékos az alkalmazott nélküli aprócégek esetében.)
Módosulnak az építőiparban, valamint a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók adókedvezményei is, a jelenlegi 30 ezer lejről 10 ezer lejre csökken a felső határ. Augusztus elsejétől megszűnik viszont a vendéglátóipari cégekre kivetett ágazatspecifikus adó.
Az államkassza „éhsége”
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője, Miklós Zoltán közgazdász szerint az adó- és áfaemelést, illetve a kisvállalkozásokat érintő módosításokat több európai szakmai szervezet is szorgalmazta, sőt, az uniós helyreállítási terv romániai programjában (PNRR) is szerepelnek kifejezetten erre vonatkozó vállalások. A sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselő inkább kiigazításoknak, a különböző kedvezmények mérséklésének tartja a tervezett adóügyi intézkedéseket, mintsem „a becsületes munka” további megadóztatásának. Elsősorban arra való hivatkozással, hogy az országnak szüksége van további bevételekre, amelyekből fedezni tudja például a szociális kiadásokat, és ennek érdekében egy sor adózási „kiskaput” zárnának be. Az államkassza bevételeinek bővülése érdekében a hatékonyabb adóbehajtás mellett elkerülhetetlen bizonyos adók megemelése is, tartja Miklós Zoltán.
A bukaresti kormány 2022 végéig kétmilliárd lej (404,6 millió euró) extrabevételt remél az adótörvénykönyv módosításaitól. Ehhez jelentősen hozzájárulhat a szerencsejátékok erőteljesebb megadóztatása is. Míg ugyanis a bér-fizetés típusú jövedelmeket 10 százalékos személyi jövedelemadóval sújtják, a szerencsejátékból származó nyereség adója mindössze egyszázalékos a 66,75 ezer lejes (13,5 ezer euró) értékhatárig – a maximális adókulcs 25 százalék. Sőt, ha valaki több ízben nyer, az összegek nem is adódnak össze. A szerencsejátékokat működtető cégeket – kaszinókat, játékbarlangokat – is többletadóval sújtják, a rulettasztalok, félkarú rablók, nyerőgépek éves engedélyeztetési díjai augusztus elsejétől 40 százalékkal növekednek. Tavaly közel 800 millió euró folyt be az államkasszába a szerencsejátékokból, a nyeremények adókulcsának 40 százalékosra történő emelése idén 150-250 millió eurós pluszbevételt generálna.
A mérleg serpenyői
A Krónika című napilapnak nyilatkozó Rácz Béla Gergely közgazdász szerint a szociális kiadások folyamatos növekedését fedezni kell a bevételi oldalon, ellenkező esetben rendkívüli mértékben elszállhat az államadósság.
Muszáj megragadni olyan bevételi növekedési lehetőségeket, amelyek a legkisebb mértékben torzítják a gazdaságot, de pluszbevételeket szavatolnak az államkasszának. A cukros üdítőitalok, a cigaretta, az alkoholos italok pluszadóztatása relatíve kevésbé torzítja a gazdaságot. Ebből a megközelítésből a többletadózásokról szóló döntés korántsem elhibázott, remélhetőleg kevesebb fogy majd ezekből a termékekből, ami mindenkinek jó
– tartja a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
A mikróvállalkozások adózásának módosítását, az osztalékadó növelését viszont kényesebb kérdésnek tekinti, mivel a romániai vállalatok túlnyomó többsége mikró- vagy kisvállalkozás, és ezek szenvedik meg leginkább a gazdasági ciklusok változását. „A mikróvállalkozások jelenlegi adózási rendszere valójában kedvezmény, számukra versenyelőnyt jelent, így vitatható a módosítás indokoltsága. Alaposabb vizsgálatot igényelt volna, hogy az intézkedésnek lehetnek-e negatív hatásai a gazdaságra nézve” – mondta a közgazdász.
A vállalkozók körében jelentős a leginkább a kisvállalkozásokat érintő pénzügyi intézkedéscsomag-tervezet fölötti felháborodás. A Székelyudvarhelyi Magánvállalkozók Szövetsége szakmai szervezetként nem ért egyet elsősorban a mikróvállalkozások működését, illetve adózását érintő javaslatokkal. Közleményükben kifejtik: ahelyett, hogy ismét megsarcolja a vállalkozásokat, az államnak a kintlévőségei behajtására kellene nagyobb hangsúlyt fektetnie. „A tervezett általános fiskális módosításokkal a kormány egyértelműen nem segíti a munkaerőhiány, a járványidőszak, a magasan tartott energiaárak, az elszabadult infláció által kivéreztetett gazdasági szereplőket, hanem plusz terheket ró rájuk” – olvasható a székelyföldi szervezet állásfoglalásában.
Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock
