Romániában változatlanul számítanak a szénre

Hírek Csinta Samu
Romániának alternatív energiaforrásokra van szüksége, hiszen nem tudni, meddig húzódik el az orosz–ukrán konfliktus okozta energiakrízis. A válság mindenesetre több uniós direktívát is felülírhat az uniós „éltanuló” szerepében szívesen tetszelgő országban.

Egyetlen szénerőművet sem zár be Románia. A kijelentés Virgil Popescu román energiaügyi miniszter nevéhez fűződik, a tárcavezető közösségi oldalán közzétett bejegyzése viszont furcsa mód épp egy ellenkező előjelű aktushoz kapcsolódik. Döntő házként ugyanis képviselőház elfogadta az energetikai ágazat karbonmentesítését szabályozó sürgősségi rendelet jóváhagyásáról szóló törvénytervezetet. A jogszabály a lignit- és kőszénerőművek bezárásával és megőrzésével, a lignitbányák és kőszénbányák bezárásával, valamint a bezárt erőművek konzerválásával kapcsolatos intézkedéseket írja elő. Ugyanakkor rendelkezik a létesítménybezárások társadalmi következményeinek enyhítésével, az állami támogatások finanszírozási forrásainak meghatározásával kapcsolatos feladatokról, és szabályozza a karbonmentesítési folyamat koordinálását és végrehajtását.

Ennek ellenére Románia egyetlen szénerőművet sem zár be, mi több, pénzt áldoz a korszerűsítésükre, állítja az energiaügyi miniszter. A rendelet értelmében ugyanis a szénerőművek egy részét csak tartalékba helyezik, bármikor újraindíthatók, ha az országos villamosenergia-hálózat szükségletei úgy követelik. Miközben az Európai Bizottság által is jóváhagyott átszervezési terv szerint az ország legnagyobb szénfűtésű erőművénél, az Oltenia Energetikai Komplexumnál (CEO) közel 900 millió eurós uniós támogatással 2026-ig a régiek helyett új, földgáztüzelésű és megújuló forrásokat használó erőműveket építenek. A Vajdahunyadi Energetikai Komplexum és a paroseni-i szénerőmű viszont 2030 működni fog, áll a tárcavezető bejegyzésében.

A cél Románia energiafüggetlenségének elérése, jelentette ki többször is Nicolae Ciuca kormányfő, arról is beszélve, hogy a CEO-nál viszonylag rövid időn belül lehetőség nyílik újabb turbina üzembe helyezésére, ami 300 MWh-val növelné az ország áramtermelését. Az energetikai mentőöv szerepét játszó cég azonban a csőd szélén áll, 2020-ban bevételei egymilliárd lejjel csökkentek, vesztesége 939 millió lejre (187,8 millió euró) rúgott. Talán már múlt időben is beszélnénk a 12 ezer embert foglalkoztató vállalatról, ha 2021 áprilisában a pénzügyminisztérium nem részesítette volna egy 241 millió eurós kölcsönben, amit a CEO szén-dioxid-kibocsátási bizonylatok vásárlására költött. Ellenkező esetben a vállalatnak akár egymilliárd euró értékű bírságot kellett volna fizetnie, ami végképp betette volna az ajtót az állami tulajdonú cégnél. A CEO jövője ezzel együtt változatlanul kérdéses, holott fontos szerep hárulna rá a keleti szomszéd energetikai átállításában. Az Európai Bizottságnak tett vállalása értelmében ugyanis Románia 2032-re teljesen lemond a szénalapú energia felhasználásáról, ami önmagában is meglehetősen merész vállalás, nem beszélve arról, hogy a határidő a Lengyelország vagy Németország által vállaltnál is szorosabb.

„Nem beszélhetünk a szén kivezetéséről, amíg nem fejeztük be az eltervezett gázprojekteket. A jelenlegi körülmények fantasztikusak, korábban soha nem állt a rendelkezésünkre ennyi pénz” – nyilatkozta másfél évvel ezelőtt Lacrimioara Diaconu-Pintea, a CEO igazgatótanácsának tagja. A tervekben az szerepelt, hogy a CEO két, összesen 1300 MW kapacitású gázerőművet épít, valamint egy 700 MW kapacitású napelemparkot. A vállalat ehhez szükséges átszervezése 3,5 milliárd euróba kerülne, aminek egy részét az Európai Bizottság, illetve a kormány biztosítaná, cirka 1,5 milliárdot pedig a vállalatnak kellene előteremtenie.

Az orosz–ukrán háborút követő energiaválság azonban több uniós direktívát is felülírni látszik Romániában. Korábban például 600 személyt újraalkalmaztak a szénbányászatban, az állománybővítéstől az ország energiaforrásainak 300 MW-tal való növelését remélik. Az alternatív energiaforrások keresése közepette a szénbányászat részleges újraindítása mellett – ehhez kellett a 600 személy újraalkalmazása –, felmerült a szénimportálás lehetősége is.

Nicolae Ciuca kormányfő szerint a kormánynak arra kell összpontosítania, hogy mit tehet rövid távon az energiaválság kezelése érdekében. Mindezt azt követően mondta, hogy Virgil Popescuval és Razvan Nicolescuval, az Európai Technológiai és Innovációs Intézet igazgatótanácsának tagjával együtt a kis méretű, 20 MWh kapacitású moduláris atomreaktorokat fejlesztő amerikai vállalat, a Last Energy képviselőivel tárgyalt. A kormányfő szerint esély van rá, hogy az intézettel együttműködve az amerikai vállalat két éven belül üzembe helyezze az első reaktort, az eredményektől függően pedig idővel képes lesz átérni nagyobb termelésre is.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink