Túlzás azt mondani, hogy a világban jobban ismerik az Aeroplexet, mint Magyarországon?
A 2010-es évek közepén azt gondoltuk, mindenki ismer minket. Nem így volt. Pedig az Aeroplex több mint harmincéves múltra tekint vissza. Még 1992-ben váltak szét a Malév tevékenységei, az anyacégnél dedikáltan a légiközlekedés maradt, a földi kiszolgálás és a repülőgép-karbantartás pedig külön társaságokba szerveződött. Így jött létre az Aeroplex. Azóta több átalakulás volt, kezdetben egy ideig a Lockheed Martin is 50 százalékos tulajdonos volt. Aztán a 2012-es megszűnéséig teljes egészében Malév-tulajdon volt a cég, a nemzeti légitársaság csődjét követően pedig egy független piaci szereplő lett. Fájdalmas átmenet volt, az akkori árbevétel 70 százaléka veszett el. Ennél is nagyobb problémát jelentett, hogy az anyavállalat megszűnését összekötötték az Aeroplex-szel is. „Ó! Maguk még léteznek?” – kérdezgették a piacon
Hogy élték túl?
Először is a magasfokú szaktudással, amit az anyavállalat elvesztése után sikerült átmentenünk. Aztán 2015 végén egy nagyon markáns reorganizációs programba kezdtünk, ami lényegében arról szólt, hogy a felhalmozott tudást és képességet jövedelmező üzletágakba csoportosítottuk, hiszen a befektetett munkának meg kellett térülnie. Nem túlzás, hogy a vég felé haladtunk, de ez gyorsan megfordult. Kultúrát váltottunk, új vállalatirányítási rendszert vezettünk be. A 2017-es évet már nullszaldóval zártuk, aztán folyamatosan nyereségessé tettük az Aeroplexet. A 2018–19-es évben már üzletfelek sora ült a tárgyalóasztalunknál, ma pedig Európa legnagyobb légitársaságait szolgáljuk ki. Az Aeroplex komoly márkanévvé vált, az üzleti tárgyalásaimon azt tapasztalom, hogy bejutni hozzánk már eleve pozitívum. Én magam egyébként 2015-ben tértem vissza a vállalathoz, előzőleg 2009–2011 között dolgoztam itt. Korábban 17 évet töltöttem amerikai multiknál Magyarországon és a tengerentúlon.
Kevés állami vállalat jut eszembe, amelyiknél kilincselnek a nemzetközi szereplők.
Ez nem valósulhatott volna meg egy tudatos tervezés, stratégia és tulajdonosi támogatás nélkül. A 2016-ban lefektetett célokat messze túlszárnyaltuk. Nemrégiben fogadtunk el a 2030-ig szóló hétéves tervünket, remélem, ezt a ciklust is hasonlóan teljesítjük.
Ez mit jelent a gyakorlatban?
Az ügyvezető igazgatói kinevezésemet 2016. december 16-án vettem át. Akkoriban az árbevételünk 5-6 milliárd forint volt. Ugyanez 2023-ban már meghaladta a 31 milliárdot. Ezt az ötszörös növekedést leköveti a nyereségességünk is. Adja magát a kérdés, hogy tudjuk-e tartani ezt a tempót. Tavaly ez teljesült, az idei cél már 33 milliárd forint fölött van, aztán 2030-ra 50-60 milliárd forint közötti bevételt várunk. Ehhez persze sok fejlesztés és forrás kell, már megkezdtük az előkészületeit, hogyan tudunk finanszírozást bevonni a piacról.
Milyen tevékenységet folytat tulajdonképpen az Aeroplex?
Mostanra több üzletágunk van, de alapvetően a repülőgépek rendszeres karbantartását végezzük. Az autók műszakiztatásához, illetve időszakos szervizeléséhez tudnám hasonlítani. A hangárkarbantartás a legnagyobb része a tevékenységünknek. Ilyenkor akár több hétre vagy hónapra is ideérkeznek hozzánk repülőgépek, amiket a munkatársaink alapos ellenőrzésnek, vagy ahogy mi mondjuk, ápolásnak vetnek alá. Elvégezzük a rutin karbantartásokat, a felszínre került hiányosságokat pedig javítjuk. Ez igen erőforrásigényes munka, egy-egy nagykarbantartásba több ezer órát kell bedolgozni. A hangárkarbantartáson felül a budapesti repülőtér forgalmi karbantartásának 80 százalékát mi végezzük. Ez a le- és felszállások közti rutin ellenőrzéseket, kisebb karbantartásokat jelenti. A berendezéskarbantartási üzletágunk jelenleg is kiterjedt, de komoly ugrás előtt áll: októbertől egy vadonatúj, önálló telephelyünk kezdi meg a működését. És akkor nem beszéltünk a kisgépes operációról, aminek ugyancsak szép jövőt jósolunk. Ezek együttesen azt jelentik, hogy az Aeroplex Európában is egyedülállóan sokszínű szolgáltatásokra képes.
Mire elég mindez?
Még 2018–19-ben felállítottunk egy rangsort, ezen nagyjából harminc vetélytársunk szerepel. Én csak úgy hívom, a Premier League. Akkor bőven a huszadik helyezés után álltunk. Jelenleg viszont a top háromba értünk. Addig nem állunk meg, amíg az elsők nem leszünk Európában. Ebben lényeges faktor, hogy 2022-ben átvehettük az új, szélestörzsű hangárunkat, amellyel megdupláztuk a kapacitásunkat: jelenleg 9-11 gép egyidejű karbantartását tudjuk végezni.
Kik veszik igénybe a szolgáltatásaikat?
A forgalmi karbantartásban 50 légitársaság a partnerünk, köztük olyan óriások, mint
- a Cargolux,
- az Emirates,
- kínai légitársaságok
- vagy a British Airways,
- illetve a Wizz Air.
Hangárjainkban gyakori vendég
- a Lauda (Ryanair),
- az Eurowings,
- a Condor
- vagy az ASL
- és a DHL.
Utóbbi kettőről azt tudni kell, hogy 2019-ben határoztuk el, hogy a szezonalitás kiegyenlítése érdekében a személyszállítók mellett cargo repülőgépekkel is elkezdünk foglalkozni. Lehet, hogy varázsgömbünk volt: 2020-ban a fejét felütő Covid-járvány leállította a légiközlekedést, de az áruszállítás folyamatos volt. Ennek köszönhettük, hogy mi egy percre sem álltunk le. Miközben egyébként azt tapasztaltuk, hogy azokon a tendereken, ahol eredetileg mondjuk öten indultunk versenytársak, a végén csak ketten maradtunk, mert a többiek vagy megszűntek vagy már képtelenek voltak teljesíteni a feltételeket. A cargo gépek kiszolgálása azért is előnyös, mert kiegyenlíti a szezonalitást, hiszen az utasszállító repülőgépek karbantartása októbertől márciusig történik, a közötte lévő időszak pedig a teherszállító gépeké. Alig néhány évvel ezelőtt nyáron üresen kongott a hangár, most mindegyikben zajlik karbantartás.
Az interjú folytatódik és itt olvasható.
Címlapfotó: Demény Árpád: Európa legnagyobb független repülőgép-karbantartó vállalata lenne az állami tulajdonú Aeroplex / Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság