Rendet raknak a horvát ingatlan-nyilvántartásban

Hírek Hordósi Dániel
November elsején kezdődött a horvát geodézia történetének legnagyobb projektje. Feltérképeznek mindent, de a lehető legtöbb elaprózott földtulajdont tagosítani szeretnék, és frissítik az illetékes hivatal adatbázisát. A tízéves folyamat becsült értéke 3 milliárd kuna (146 milliárd forint).

Horvátország csaknem 56,6 ezer négyzetkilométeres szárazföldi területén több mint 14 millió parcella van, amelyek egy része nincs szakszerűen feltérképezve, kimérve. Az ingatlanok nyilvántartásáért felelős Állami Geodéziai Igazgatóság (Državna geodetska uprava) munkatársainak a legtöbb fejfájást az építési telkek elaprózódása okozza.

Ez egy ideje követhetetlenné vált, különösképpen a tengerparti megyékben.

A probléma megoldására Darko Horvat, a tervezési, építésügyi és állami vagyonkezelői tárca vezetője egy átfogó kataszteri reformot indított.

Tengerparti telkek

A telekrendezés folyamán pontosan kimérik a területeket, a dokumentációt mind elektronikus formában, mind pedig papíralapon elkészítik.

Az ügy összetettebb, mint első pillantásra tűnhet, mivel több mint 600 ezer hektárnyi építési területről van szó, amelynek a pontos kimérésére és dokumentálására csupán húsz cégnek van megfelelő képesítése, jogosultsága. A Jutarnji list lap szerint amennyiben az ország összes geodétája egyszerre kezdene el dolgozni, akkor is évekig tartana, mire végeznének. De a földmérőkre más munkálatok elvégzésénél is szükség van. A projekt éppen ezért még a nulladik fázisában tart: az illetékes minisztérium megpróbál olyan céggel szerződni, amely vállalja, hogy tíz éven belül elvégzi a feladatot. A hárommilliárd kunára (146 milliárd forintra) becsült összköltséget főként európai uniós forrásokból fedezné a kormány.

Izlandi terveket dédelget Horvátország

Termőföldek tagosítása

Déli szomszédunkban sok az apró parcella, nem ritka, hogy egy-egy nagyobb gazdának, agrárvállalkozásnak a földjei akár 20-30 kilométeres körzetben szóródnak.

Így a megmunkálásuk jóval költségesebb.

Illegális építkezés Horvátországban
Fotó: VRUJA – Festival bespravne gradnje i devastacije prirode, Facebook

Olyan gazdákról is tudni, akiknek a birtoka több száz, egymástól távol eső kisebb földdarabból áll, némelyikén el sem férnek a nagyobb gépek. A mezőgazdasági tárca becslései alapján a tagosítással csaknem 800 ezer hektárnyi mezőn lehetne észszerűsíteni a birtokviszonyokat. A tervek szerint a földreform jövőre kezdődik, és megyénként valósítják meg. Nem lesz kötelező érvényű a tagosítás, viszont minden érintett földtulajdonossal egyeztetnek, majd ajánlatot tesznek. A helyzet nem egyszerű, hiszen az egy hektárnál is kisebb területek egy jó része megműveletlen, sőt sok esetben a tulajdonosuk sem ismert. Ezenkívül mérlegelni kell az egyes parcellák földminőségét is, amire Horvátországban nincs még bejáratott módszer, nem létezik a magyar aranykoronás rendszerhez hasonló minősítés.

Sikertelen próbálkozások

Van még egy lelki tényező is: a gazdák egy része nem biztos, hogy szívesen cserélné el kisebb földjeit egy nagyobb darabért, miközben tudja, hogy az ő örökségét valaki más egybeszántja. Az egykori kommunista Jugoszláviában ugyanis a kisgazdák tízhektárnyi földet birtokolhattak, a jussukhoz az idősek mindmáig ragaszkodnak. Sokuk bizalmatlan is, hiszen az 1979-ben lezajlott részleges, de kötelező tagosításkor voltak ismerőseik, akik a „kövér” földjeikért az állami gazdaságtól jóval silányabbat kaptak.

A tagosítás ötlete már sokszor felmerült a horvát függetlenség kikiáltása után, ám mindegyik kormánynak „beletört a bicskája”.

Legutóbb 2014-ben hirdette meg az akkori szocialista kormányzat, hogy egy éven belül felszámolják az országban az apró területeket, ám akkor a politikai helyzet, illetve a kormányváltás ezt megakasztotta. A kérdés, hogy most sikerül-e.

A cikk a Figyelő hetilap november 18-án megjelent számában került publikálásra.

Strandbitorlók az Adrián

(Borítókép: Dalmát tájkép Fotó: Dominic Jones/Loop Images/Universal Images Group / Getty Images)

További híreink