Az idei év első negyedévében a fővárosban épülő lakások kínálati ára 917 ezer Ft/m2 volt, ami 15,5%-kal magasabb, míg a megyei jogú városokban kínált 500 ezres négyzetméterár 21%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Erről könnyű megbizonyosodni például az ingatlanbazar.hu portálon is. A portál közleményében az aktuális helyzetjelentést Soóki-Tóth Gábor MRICS, az Otthon Centrum elemzési vezetője segítségével foglalta össze.
Mi a helyzet a fővárosban?
A fővárosi téglalakások négyzetméterára 15–40%-kal magasabb az első négy hónap értékesítései alapján, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. A legnagyobb árnövekedés a XX. és XXI. kerületekben történt, de az V. kerületben a használt lakások átlagos négyzetméterára meghaladta az 1 millió Ft/m2-t.
A panelok is drágábbak: a magas belvárosi árak miatt a kereslet a külső kerületi lakótelepeken jelenik meg – ezt támasztja alá az ingatlanbazar.hu ingatlanos portál keresési szokásokat elemző kimutatása is. Ez a megnövekedett kereslet a külső kerületi lakótelepek lakásainak árát is emeli: jelenleg 18–40%-kal magasabbak az egy évvel korábbinál. A legnagyobb mértékű növekedés és átlagos négyzetméterár is a XI. kerületben volt, ahol az első négy hónap eladásai alapján az átlagár 645 ezer Ft/m².
A bérleti díjak a legtöbb kerületben 10%-kal magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. A belső városrészekben nagyon sokan léptek be a rövid távú, drága bérbeadási piacra. A hosszú távú bérlő viszont a magas belvárosi díj helyett távolabb költözik. Ez az elmúlt 2 év során a jó közlekedési adottságú városrészekben éreztette is a hatását.
Budapesti látkép a Várból fotózva
És vidéken?
A megyei jogú városokban az árnövekedés 0–50% között alakult. A legnagyobb mértékű növekedés Salgótarjánban volt, bár a 126 ezer Ft/m² még mindig a legalacsonyabb a megyei jogú városok sorában. A legmagasabb négyzetméterár Debrecené volt 430 ezer Ft/m2-rel.
A panellakások négyzetméterárai 20–60%-kal emelkedtek a tavalyi év azonos időszakához képest. Legnagyobb mértékben Nagykanizsán, míg legdrágábban Debrecenben lehetett panellakáshoz jutni, ahol 374 ezer forintba került egy négyzetméter.
A bérleti díjak itt is 10%-kal haladták meg az egy évvel korábbi értéket. A legdrágább város Székesfehérvár, ahol a fajlagos kiadási árak megközelítették a 2500 Ft/m²-t.
A falusi csok sokat számít az 5 ezer főnél kisebb településeken – ott, ahol a közelben megfelelő munkalehetőség és szolgáltatói paletta van. Emiatt a városok melletti kistelepülések profitálhatnak legjobban a falusi csokból, ami tovább húzza felfelé az árakat. Erre maga az Ingatlanbazár is számít: a honlap a falusi csok bejelentése óta érzékeli a városközeli kistelepülésekre irányuló keresések emelkedését.
A debreceni 237 lakásos Dóczy Lakópark (MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)
Érdemes-e várni?
Egy emelkedő hozamszint – például a kedvező kamatozású állampapírok megjelenése – várhatóan csökkenteni fogja a befektetői étvágyat, ami máris csökkent: az elmúlt néhány év drágulását a bérleti díjak nem tudták követni, így a hosszú távú bérleti díjak a drágább városrészekben (Budapesten és a vidéki városokban is) 7–9%-ról 2–4%-ra estek vissza.
Amennyiben az áfakedvezmény megszűnése visszafogja a lakásépítést (ennek már vannak jelei), az szűkíteni fogja a kínálatot, ami az eladóknak kedvez. Mivel a július 1-től életbe lépő babaváró hitel és a csok-kedvezmények használt lakásra is igényelhetők, nőhet a kereslet, így tovább nőhetnek az árak, elsősorban a nagyvárosokban és vonzáskörzetükben.
A KSH szerint a kiadott építési engedélyek száma a korábbi évekhez képest már nem nő tovább. Az idei év első negyedévében országosan engedélyezett 9600 lakás 2%-kal marad el a tavalyi év első három hónapjától. Az építőipari megtorpanás főként az engedélyek számán érzékelhető, az épülő lakások és megjelenő projektek számában még nem.
Borítókép: erhui1979, Getty Images
