Rekordévet zárt tavaly az ipari és logisztikai ingatlanok piaca hazánkban – mondta Kalmár Milla, a 108 Agency Kft. nemzetközi ingatlanpiaci tanácsadócég szenior tanácsadója a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által szervezett konferencián. A szakember szerint a növekedést elsősorban nemzetközi trendek befolyásolták. A pandémia miatt akadoztak az ellátási láncok, és az ebből fakadó készlethiány a vállalatok körében általánossá tette a biztonsági, úgynevezett just-in-case készletezést. A gördülékeny gyártás és a vevők kiszolgálása érdekében a vállalatok 20-30 százalékkal több árut tárolnak helyben mint a világjárvány előtt, amihez lényegesen több raktárterületre van szükség.
Jellemző trend, hogy a nyugati cégek Európába hozzák vissza telephelyeiket és ezzel az ipari ingatlanok kihasználtsága is egyre növekszik
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Az ipari és logisztikai ingatlanok piacát a külföldi közvetlentőke-befektetések is húzták. Jellemző trend az úgynevezett re-shoring, illetve near-shoring, azaz, hogy a nyugati vállalatok Európába hozzák vissza a korábban Ázsiába telepített telephelyeket vagy csak közelebb hozzák a gyártási kapacitásaikat a célpiacaikhoz. Ennek a folyamatnak az egyik legnagyobb nyertese Európában Magyarország. Jó példa erre a Lenovo tavaly Üllőn megnyitott 35 ezer négyzetméteres gyártóüzeme, amely a kínai vállalat első ilyen létesítménye a kontinensen – mondta Kalmár Milla.
Tavaly a külföldi közvetlentőke-befektetések értéke elérte a 6493 millió eurót Magyarországon. A befektetők között az első helyen Dél-Korea áll, a nyugat-európai országok közül pedig Németország, a beruházási volumen 30 százalékát német cégek biztosították. Az elmúlt öt évben a befektetések több mint fele az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódott.
Szintén növelte a raktározási igényt a hazai e-kereskedelem fellendülése. A hazai kiskereskedelmi fogyasztás 10 százalékát már ez a szegmens adja, ami azonban még mindig elmarad az uniós átlagtól.
Egyre több a logisztikai csomópont vidéken is
Amíg korábban az ipari- és logisztikaiingatlan-fejlesztések túlnyomó többsége a fővárosra és környékére összpontosult, az elmúlt években vidéken is elkezdtek kialakulni ipari és logisztikai csomópontok – mondta a szakember. Elsősorban Győr, Komárom, Tatabánya, Székesfehérvár, Nagykanizsa, Miskolc, Debrecen és Kecskemét számítanak kedvelt fejlesztési célpontnak.
Tavaly rekordot jelentő 482 ezer négyzetméter új, bérbeadásra fejlesztett ipari és logisztikai ingatlant adtak át Magyarországon, ennek 30 százalékát vidéken. A teljes, 2005 óta bérbeadásra fejlesztett hazai ipari- és logisztikaiingatlan-állomány immár meghaladja a 4,5 millió négyzetmétert, ebből 1,4 millió vidéken található.
Emellett tavaly 425 ezer négyzetméter saját használatra fejlesztett ipari és logisztikai ingatlant is átadtak vidéken. Ezek nagyobb részben az akkumulátorgyárakhoz köthetők, illetve autóipari beszállítók saját beruházásai. Ebben az összesítésben még nem szerepelnek a CATL, illetve BMW már megkezdett debreceni fejlesztései, amelyek első szakaszát 2025-re tervezik átadni.
Budapesten és vonzáskörzetében ennél valamivel kevesebb, körülbelül 330 ezer négyzetméter új ipari és logisztikai ingatlant adtak át tavaly, melyek közül kiemelkedett a JYSK 143 ezer négyzetméteres ecseri logiszikai központja.
Idén is kitart a lendület – Sok az A-kategóriás ingatlanfejlesztés
A szakember a nemzetközi trendek és a folyamatban lévő beruházások miatt idén további piaci növekedésre számít. Jelenleg Budapesten 380 ezer, míg vidéken 130 ezer négyzetméter bérbeadásra szánt ipari és logisztikai ingatlan fejlesztése kezdődött meg. „Idén érik be számos 2019 és 2021 között indult külföldi közvetlentőke-beruházás, amelyekhez a kapcsolódó beszállítói kör és partnercégek most jelennek meg a magyar piacon. Emellett 2023-ban is erős beruházási volumenre számítunk – emelte ki Kalmár Milla.
Az energiaárak növekedése miatt egyre több a magasabb színvonalú, energiahatékony beruházás, a bérlők sokkal szívesebben választanak ilyen ingatlanokat. A fejlesztések jelentős része számos zöld megoldást – hőszigetelés, hőszivattyú, napelem – alkalmaz, amely növeli az építési költségeket, illetve a már idén rekordmagas bérleti díjakat is.
Borítókép: Filip Singer
