Tavaly közel 4 millió lakásban éltek Magyarországon, ezekből mintegy 200 ezer épült 2010 után, derült ki a 2022-es népszámlálás eddig nyilvánosságra hozott adataiból. Ám az egyes vidékeken igencsak eltérő ütemben újult meg a lakásállomány és tér el a kereslet – derült ki az OTP Ingatlanpont összesítéséből, amely a megújulási rátára koncentrál. A 2022-es cenzus során összeírt négymillió lakott lakásból közel kétszázezer, azaz nagyjából minden huszadik épült az utolsó bő évtizedben. Írtuk, a teljes négy és félmilliós ingatlanállomány 12 százalékát nem lakják, ám a lakatlanok közé tartoznak azok a lakások is, amelyekből rendelőt vagy irodát alakítottak ki, míg a ténylegesen üres házak olyan helységekben, környéken találhatók, ahová nem szívesen költöznek az emberek, netán elnéptelenedő települések. A legtöbb lakatlan vagy nem lakhatási célú ingatlan Budapesten, Somogy megyében és Nógrádban található, e statisztikával pedig részben párhuzamot mutat a megújulási ráta is.
Településtípusonként is változik, hogy mekkora házak, lakások épültek az elmúlt évtizedben
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Bár hagyományosan a fővárost tekintik a hazai lakáspiac motorjának, Budapest 5,6 százalékos megújulási rátája alig haladta meg az átlagos szintet. A fővárosnál sokkal vonzóbbnak mutatkozott a közvetlen szomszédsága: Pest vármegyében minden tizedik lakás szinte új. Győr-Moson-Sopron azonban ennél is dinamikusabb fejlődést produkált, a nyugati határ közelsége és az iparfejlesztés okán is vonzó vármegyében a lakott lakások 11,1 százaléka 2010 után épült. Vas megye előzte még meg a fővárost 5,7 százalékos rátával úgy, hogy ott nem történt jelentős fejlesztés, de Győr-Moson-Sopronhoz hasonlóan jó bázis az ausztriai munkavállaláshoz.
Az új lakások iránti csekély igény finoman jelzi, ha a gazdaságfejlesztés elmaradása, vagy a fejlesztési centrumoktól való túl nagy távolság szinte feloldhatatlan problémákat okoz. Nógrádot, ahol száz lakott lakásból mindössze egy épült 2010 után, mindkét említett ok sújtja. Csak kevéssel jobb a helyzet Békésben és Borsodban. Ugyancsak nem éri el a megújulási ráta még a 2 százalékot sem Jász-Nagykun-Szolnokban, amely, mint Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője emlékeztet, ott van két nagy fejlesztési központ, Budapest és Debrecen között, de egyaránt távol mindkettőtől. Tolna (1,8 százalékkal) a paksi fejlesztés ellenére ugyancsak kiesik a gazdasági vérkeringésből.
Ha Budapestet nem vesszük számításba, az összeírás akkor is azt mutatja, hogy 2010 után közel háromnegyed részben városi lakásokat kerestek az újba költözők. Ám az egyes vármegyék abban is számottevő különbségeket mutatnak, hogy milyen településtípusokra volt jellemző az új otthonok építése. E szempontból az egyik végletet Nógrád megye jelenti, ahol – egyedüliként – az új lakások többsége (59,9 százalék) községekben épült. A másik véglet Békés vármegye, ahol a lakásállomány megújulása szinte csak a városokra szűkült.
A településszerkezeti adottságok mellett felismerhető például a CSOK-kedvezmények hatása, de ezen felül az is hathatott, hogy az ország keleti részében, a kevésbé prosperáló területeken inkább a városba költözés ígér bővebb lehetőségeket a munkavállalók számára. A nyugati, jól fejlődő régiókban erőteljesebben megjelent az agglomerációs kiköltözés.
Az új otthonok esetében nem csupán a helyszínük, hanem a méretük is szemléletesen mutatja tulajdonosaik elképzeléseit, lehetőségeit. A 2010 után épült, lakott lakások között minden hetedik kisebb volt 50 négyzetméternél, viszont minden negyedik elérte legalább a 120 négyzetmétert. Az ötven négyzetméternél kisebb lakások jelentős, 25 százalék körüli aránya a fővárosi, pécsi, szegedi, győri fejlesztéseket jellemzi inkább.
Borítókép:
