Idén júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 500 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 344 700 forint volt – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – közölte az elmúlt héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A hivatal szerint az átlagkereset növekedéséhez főként a minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékos emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá. „Ez azért figyelemreméltó, mert a bruttó átlagkereset 15,3 százalékkal, a nettó átlagkereset 16 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, míg az infláció júliusban 13,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest„ – mondta a szakértő . A tavalyi azonos időszaki szinthez viszonyítva júliusban a bruttó kereset reálértéke 1,4, a nettóé pedig 2 százalékkal nőtt – jelezte. Idén eddig minden hónapban javultak a reálkeresetek, a januártól júliusig tartó időszak átlagában összességében 6,9 százalékkal.
A rendszeres, tehát a prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli bruttó átlagkereset júliusban 465 700 forintra volt becsülhető, ez 14,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ami szintén reálérték növekedést mutat mind júliusban, mind az idei első hét hónapban. A magyar keresetemelkedés azért szembetűnő, mert ezzel párhuzamosan a V4-es államok közül az idei második negyedévben Lengyelországban mínusz 2,1 százalékkal, Szlovákiában mínusz 4,5 százalékkal, a cseheknél mínusz 9,8 százalékkal változtak a reálkeresetek, vagyis Magyarországgal ellentétben tetemesen csökkentek – mutatott rá Szalai Piroska. Szlovákiában – az ottani elemzők szerint – 2000 óta, vagyis az elmúlt 22 év alatt idén esett vissza legnagyobb mértékben a reálkereset. A helyi hivatalos statisztikai hivatalok már a balti országokban, Németországban és Romániában is reálérték csökkenésről számoltak be az átlagkeresetek esetében. Az elemzők Ausztriában is borúlátók. Reális esély van arra, hogy idén nemcsak az első félévben, de egész évre is azon nagyon kevés ország egyike leszünk, ahol a háborús infláció ellenére is reálkereset növekedést tudunk elérni. Ha az idei egész évet tekintjük, hazánkban februárban volt egy jelentős nem rendszeres keresetkiáramlás, amit akkor elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi dolgozók hathavi fegyverpénzének kifizetése okozott. Ha egy „átlagos” évet nézünk, januárban-februárban szinte csak a minimálbér emelkedése miatt nőnek a keresetek, majd márciusban, amikorra megszületnek a versenyszféra cégeinek éves költségvetési keretei, a minimálbérek feletti kategóriákban is megtörténnek a béremelések.
”A március-októberi időszakban az átlagkeresetek hasonló szinten szoktak maradni. Ez alól a mindenkori húsvéti időszak kivételt jelent, ekkor többféle jutalmak, egyszeri kifizetések emelik az átlagkeresetet„ – magyarázta a munkaerőpiaci szakértő, hozzátéve, karácsony idején is megjelennek hasonló jutalompénzek. Az eddigi folyamatok tükrében minden esély megvan rá, hogy idén a rendszeres bérekben éves átlagban legalább bruttó 15 százalékos növekedés várható, és ez egész évre is még reálkereset növekedést fog jelenteni, ami kiemelkedő nemcsak a régióban, hanem az egész Európai Unióban – jelezte Szalai Piroska.
