A monetáris transzmisszióba történő ad hoc beavatkozások nem segítik a magyar gazdaság stabil, fenntartható növekedési pályára állását: a BUBOR leváltására tett javaslat is téves út – ezzel a címmel jelentetett meg tanulmányt a Magyar Nemzeti Bank Banai Ádám és Kuti Zsolt ügyvezető igazgatók tollából, miután pár napja a Nemzetgazdasági Minisztérium két elemzője felvetette, hogy a jövőben a hitelkamatok csökkentése érdekében módosítani lehetne a referenciakamatokat a jelenlegi BUBOR-kamatról a DKJ-hozamra.
A legtöbb esetben csak a piaci bizonytalanság nőtt, aminek súlyos ára volt. Nem lenne ez másként a héten felröppent új ötlet, a banki referenciahozamok BUBOR-ról diszkontkincstárjegy hozamra történő lecserélése esetén sem – vélekedtek a szakértők, akik szerint hosszabb távon drágábbá, illetve nehezebben elérhetővé teszi a gazdaság újraindításához szükséges piaci alapú hiteleket. Összesen 7 érvet sorolnak fel az ellen, hogy a BUBOR helyett a diszkontkincstárjegyek hozamát kelljen széles körben alkalmaznia a bankrendszernek referenciaként a hitelek árazásakor. A jegybankárok szerint mindezek mellett türelemre van szükség.
Az MNB szakértői cikkükben fókuszt tévesztenek, nem a probléma gyökerére koncentrálnak, így reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a jegybank két ügyvezető igazgatója által jegyzett tanulmányra, amelyben tévesnek és ad hocnak ítélték a szaktárca ötletét a vállalati hitelkamatok BUBOR helyett dkj-hozamokhoz való kötéséről.
A jegybanknak a monetáris transzmisszió helyreállításával kell foglalkoznia, mivel annak tökéletlensége okozza a problémát– nyilatkozta szerint Lóga Máté, gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár, aki szerint a probléma gyökere valójában, hogy a jegybank a transzmissziós csatornákban tapasztalt zavarokat nem képes megfelelően kezelni.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság
