Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) a vállalkozások pénzügyi helyzetének percepcióját vizsgálta a nyereségességre vonatkozó várakozások szempontjából. Az elemzést az MKIK GVI legfrissebb féléves konjunktúrafelvétele alapján készítették el.
A 2022. októberi adatfelvétel során összesen 2 135 hazai vállalkozás vezetője számolt be arról, hogy az energiaválság árnyékában miként alakult cége pénzügyi helyzete. A vállalatvezetők 33 százaléka várja azt, hogy cége nem lesz nyereséges a következő félévben, 26 százalékuk a nyereségesség mértékének csökkenésére számít, 20 százalék vélekedett úgy, hogy a nyereség nem fog változni, de ezzel párhuzamosan 22 százalék a nyereségesség növekedését prognosztizálta. Az elmúlt hat hónapot tekintve a 10 fő alatti kisvállalkozások, valamint a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatok számoltak be legnagyobb arányban a nyereségesség elmaradásáról, illetve csökkenéséről, valamint esetükben a legkisebb (23, illetve 24 százalék) a valamilyen mértékű nyereségnövekedést realizáló cégek aránya is.
A következő félévre vonatkozóan a 10 fő alatti kisvállalkozások csaknem fele nem számít nyereségre, ez az arány a cégméret növekedésével párhuzamosan csökken. A legalább 250 főt foglalkoztató cégek többsége vagy a nyereségessége csökkenését (a válaszadók 33 százaléka várja ezt), vagy a növekedését (29 százalék) várja a következő félévben. Az elmúlt 6 hónap folyamán – 2021 azonos időszakához viszonyítva – az építőipari cégek voltak a legkedvezőtlenebb helyzetben a nyereségesség szempontjából, míg a kereskedelmi cégek helyzete volt a leginkább kiegyensúlyozott. A következő félévet tekintve – a 2021 októbere és 2022 áprilisa közötti időszakhoz viszonyítva – a szolgáltató cégek esetében a legmagasabb a nyereségre egyáltalán nem számítók aránya, 38 százalékuk gondolkodik így. További 16 százalékuk számít a nyereség csökkenésére, 25 százalékuk pedig stagnálást prognosztizál, míg 21 százalékuk javulást valószínűsít. A következő félévre vonatkozóan az építőipari cégek nyereségesség-várakozásai a legkevésbé optimisták, elsősorban azért, mert körükben a legnagyobb (36 százalék) a csökkenésre és legkisebb (16 százalék) a növekedésre számító vállalkozások aránya. A nem exportáló cégek számoltak be a legmagasabb arányban a nyereség elmaradásáról az elmúlt félév folyamán, 31 százalékuk mondta ezt. Körükben a legkisebb azon cégek aránya, ahol csökkent a nyereség (17 százalék), illetve ahol nőtt (22 százalék számolt be erről). A döntően exportáló vállalatok 24 százaléka nem realizált nyereséget az elmúlt félévben, a nyereségesség csökkenéséről 27, a növekedéséről pedig 26 százalékuk számolt be. Az elmúlt félév tapasztalataihoz képest a nem exportáló cégek vezetőinek következő félévre vonatkozó nyereség-várakozásai pesszimistábbak. Ha a tulajdoni szerkezetet nézzük, az elmúlt félévben elért nyereségességet illetően a külföldi (rész)tulajdonban lévő vállalkozások lényegesen kedvezőtlenebb helyzetben voltak, mint a tisztán hazai tulajdonban lévők. Az elmúlt félév megítéléséhez képest a jövőre vonatkozó várakozások borúlátóbbak mindkét vállalati kör esetében. A külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek esetében ez elsősorban a nyereség csökkenését (36 százalék), a tisztán hazai tulajdonban lévők esetén pedig a nyereségesség elmaradását prognosztizálók magas arányában (36 százalékuk) érhető tetten.
Fotók: Puzzlepix/Shutterstock
