Tartalom a Figyelő TOP200-ból
A 2021-es számokból úgy tűnik, hogy a járvány elsődleges hatásain gyorsan túljutott a hazai hitelintézeti szektor, és viszonylag jó eredményeket produkált. Ám a pandémia mellékhatásaként a növekvő infláció is megérkezett a világpiacra, ezúttal elsősorban a szakadozott ellátási láncok nyomán szűkülő kínálat következtében. (Utóbbira leginkább a konstans alkatrészhiánnyal küzdő autóipar jelenti a legkézenfekvőbb, egyben leginkább közhelyszerű példát, de hosszan lehetne folytatni a sort.) Aztán az egyre inkább tapinthatóvá váló inflációs nyomásra az orosz–ukrán konfliktus is rátett egy lapáttal, és hirtelen minden szakértő tartósan magas energiaárakról és a fejlett gazdaságokat fenyegető recesszióról kezdett beszélni.
Az egyik válságból tehát sikerült viszonylag gyorsan átesni a másikba, és ez a magyar hitelintézeti szektor szempontjából sem örvendetes fejlemény. A lakossági finanszírozásban két fő veszély van, amellyel a jelenlegi helyzetben feltétlenül számolni kell: az egyik, hogy csökken a finanszírozás iránti kereslet – mivel az inflációs félelmek és az anyagi bizonytalanság miatt a háztartások óvatosabbá válnak –, illetve a várhatóan emelkedésnek induló munkanélküliség, valamint a jövedelmek elértéktelenedése miatt romlik a törlesztési fegyelem. Ami pedig a vállalati finanszírozást illeti, ott az üzleti aktivitás visszaesése és a működési költségek megugrása jelenti a legnagyobb veszélyt: utóbbi részben azért, mert annak hatása teljes egészében nem terhelhető tovább az ügyfelekre (vagy a fogyasztókra), tehát jobb esetben csökken, rosszabb esetben eltűnik a jövedelmezőség. Az óvatosabbá válás, a beruházások visszafogása pedig a vállalatoknál is reális veszély. Mindezek nyomán az előttünk álló időszakban – leginkább jövőre – a bankoknak egyszerre kell számítaniuk a hitelportfólió minőségének jelentős mértékű romlására a jövedelmezőség, illetve az üzleti aktivitás csökkenése mellett.
Extraprofitadó és kamatstop-hosszabbítás
A romló kilátások mellé az idén extra terheket is kapott a nyakába a hitelintézeti szektor. A több más szegmensre is kivetett extraprofitadó a kormányzat tervei szerint két évig marad érvényben. A bevezetését azzal indokolták, hogy „a hazai bankszektor eredményesen működik: a hitelintézetek a jegybanki kamatok emelkedése és a lakossági betéti kamatok alacsonyan tartása miatt kimagasló nyereségre, extraprofitra tesznek szert”. Emellett ősszel a szintén átmeneti jelleggel bevezetett kamatstop meghosszabbításáról is döntött a kormány: utóbbi a változó kamatozású jelzáloghitelek átárazását gátolja meg az adósok fizetőképességének fenntartása érdekében.
A szektor érdekképviseletét ellátó Magyar Bankszövetség – érthetően – nem értett egyet maradéktalanul a kormányzati döntésekkel.
„Tudjuk, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop – amelynek a terheit a bankszektor viseli – a háztartások ezreinek ad stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező lett kiszámíthatatlan körülöttünk. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre” – érvelt szeptemberi közleményében a szervezet. A kamatstop féléves hosszabbítása – tették hozzá – megközelíti egy teljes évi bankadó összegét, a mai kamatokkal számítva hozzávetőleg 70 milliárd forintos veszteséget jelent a bankszektornak. „Az extra adóval együtt a hitelintézetek éves többletterhe meghaladja az 500 milliárd forintot, ami nagyságrendileg azonos a bankszektor tavalyi teljes évi eredményével – emelték ki. – Mindezt olyan gazdasági nehézségek közepette viseli a szektor, amelyek a pénzintézeteket is sújtják. Az erősen szabályozott bankszektor előtt álló további feladat a háborús helyzettel összefüggő recesszió kockázatai miatt szükséges céltartalékok biztosítása is. A felsorolt extra terhek viselése mintegy 4000 milliárd forintnyi hitellehetőség kihelyezését hiúsítja meg, ami nagyságrendileg egyszázalékos GDP-bővülés elvesztését vonja maga után.”
Visszafogottabbra sikerült első fél év
Az MNB adatai szerint a hitelintézeti szektor 225,3 milliárd forintos nettó eredményt ért el az idei év első felében, jelentősen, 44,3 százalékkal elmaradva az egy évvel korábbi 404,3 milliárdtól. A szektor működési bevételei jól alakultak: ezen a soron 1689,3 milliárd forintot mutatott ki az év első felére az MNB, nagyjából az egynegyedével magasabbat az egy esztendővel korábban realizáltnál. Az elért profitnak viszont egyáltalán nem használt, hogy a működési költségek szintje látványosan, 33,8 százalékkal emelkedett a szektorban, meghaladva az 1100 milliárdot. A kockázati költségek szintje is látványosan nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva, az értékvesztésnél és céltartalékoknál 283,5 milliárd forintnyi leírást mutatott ki az MNB, közel hat és félszeresét az egy évvel korábbi 44 milliárdnak. Eközben a tőkearányos megtérülés 6,36 százalékra olvadt az egy évvel korábbi 12,33-ról, miközben a költség-bevétel arány 61,6-ről 65,2 százalékra emelkedett.
