Pelosi látogatás: forrósodik a helyzet Tajvanon

Hírek
A kínai figyelmeztetések ellenére megérkezett ma Tajvanra Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök. Ő 25 éve az első amerikai politikus, aki a szigetországba látogat. Kína saját részének tekinti Tajvant és provokációnak tartja az amerikai politikus útját.

„Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök tajvani látogatása súlyosan fenyegeti a békét és a stabilitást a Tajvani-szorosban, valamint árt a kínai-amerikai kapcsolatoknak” – közölte a pekingi külügyminisztérium.

Tudatták azt is, hogy hevesen tiltakoztak az Egyesült Államoknál a kínai-amerikai viszony alapjait súlyosan sértő látogatás miatt.

A kínai védelmi minisztérium közölte, hogy a hadsereget a legmagasabb készültségi szintre helyezték, valamint azzal fenyegetettek, hogy célzott hadműveleteket hajtanak végre Tajvan ellen az amerikai politikus látogatása miatt.

Ezzel párhuzamosan a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg keleti régióért felelős parancsnoksága közölte, hogy különböző haderőnemek részvételével indít hadgyakorlatot Tajvantól északra, délnyugatra és északkeletre helyi idő szerint kedden éjszaka. A tájékoztatás szerint a légierő és a haditengerészet bevonásával zajló manőveren éles lövéseket fognak leadni a tajvani szorosban, és hagyományos rakétákkal tartanak tesztindításokat a Kína által saját területének vallott szigettől keletre.

A helyzet azért is pattanásig feszült, mert az amerikai flotta több egysége is Tajvan partjainál állomásozik.

Nancy Pelosi képviselőházi elnök a megérkezését követő nyilatkozatában leszögezte: az Egyesült Államok szolidaritása a demokratikus Tajvannal fontosabb, mint valaha. „Az amerikai kongresszusi delegáció látogatása Tajvanon az Egyesült Államok rendíthetetlen elkötelezettségét mutatja a szigetország demokratikus működésének támogatása iránt” – áll a nyilatkozatban. A delegáció egy éjszakát tölt Tajvanon, ez Pelosi szerint tökéletesen megfelel az Egyesült Államok hagyományos Tajvan-politikájának. Úgy vélekedett, a tajvani vezetés tagjaival folytatandó szerdai megbeszélései az amerikai-tajvani közös érdekekre összpontosítanak, beleértve az ázsiai-csendes-óceáni térség szabad és nyitott működésének előmozdítását.

Tajvant Kína saját területének tekinti. 1949-ben a kínai polgárháborúban győztes kommunisták kikiáltották az egységes Kínát, ezért maguknak követelik a fennhatóságot Tajvan felett is. A feszültség abból eredt, hogy a kontinentiiális Kínában a polgárháborút elveszítő kínai nacionalisták, a Koumintang erői a kommunisták elől Tajvanra vonultak vissza, itt rendezkedtek be, amerikai katonai támogatást is élvezve. A sziget a kontinentális Kínával szemben kapitalista rendszert épített, a 20. század második felében gyors iparosodáson, gazdasági fejlődésen ment keresztül. A nyolcvanas évek második felétől pedig a politikai demokratizálódási folyamat is megindult Tajvanon. A feszültség az elmúlt évtizedekben mindvégig fennmaradt Pekinggel, Tajpejt az ameriaiak – bár elismerték az Egy-Kína elvet is – hallgatólagosan gazdaságilag és katonailag is mindvégig támogatták. Az amerikaiak számára Tajvan azért is kulcsfontosságú, mert itt találhatóak a világ legnagyobb chip-bérgyártó cégei.

Joe Biden amerikai elnök májusban, Japán látogatásán azt mondta, katonai erőt alkalmazna Tajvan megvédésére, ha Kína valaha is megtámadná. A kínai elnök, Hszi Csin-ping azt üzente a Pelosi-látogatás előtt az amerikaiaknak: aki a tűzzel játszik, megégeti magát, reméljük, ezt az Egyesült Államok is belátja