A jelenlegi alapkamat és az a kamatszint, amely mellett hitelt vesznek fel a vállalatok, olyan magas, amit nem tudnak kitermelni, következésképpen fékezik a gazdaságot – mondta a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, akivel azt követően beszélgettünk, hogy a monetáris tanács múlt heti kamatdöntő ülésén kisebb meglepetést okozott, amikor nem az előzetesen belengetett 100, hanem 75 bázisponttal vágta tovább az alapkamatot. Virág Barnabás alelnök a jegybank óvatosságát a forint elmúlt hetekben látott mélyrepülésével magyarázta.
Parragh régi kritikusa a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tevékenységének. Már 2020 előtt sem volt rest odaszúrni a Matolcsy György vezette jegybanknak, hogy túl alacsony kamatok, most pedig ellenkezőleg, a magas kamatok és a kamatvágások lassúsága miatt tett több kritikus megjegyzést. Ugyanakkor a kamara elnöke szerint a jegybank hiába próbálja úgy beállítani ezt a vitát, mintha személyes lenne, ez egy közgazdasági vita.
Úgy látja, hogy most már ugyan jó irányba, de rossz ritmusban lépked az MNB, az alapvető probléma, hogy nem figyel a gazdasági folyamatokra, amelyek sokkal gyorsabbak, mint ahogy a jegybank halad.
Ennek illusztrálásaként emlékeztetett, hogy a tavalyi 25,7 százalékos csúcs után most januárban már 4 százalék körül lehetett az infláció , ami azt jelenti, hogy nem hónapról hónapra, hanem napról napra mérhető az infláció csökkenése.
Ebből következően a jegybanki alapkamatnak is lényegesen gyorsabban kellene mérséklődnie, szerinte már decemberben 100 bázisponttal kellett volna csökkenteni, és „akkor már két hónappal beljebb lennénk”, ezt ráadásul a piac már akkor beárazta.
Amint közeledünk a következő kamatdöntéshez, egyből el fog indulni egy újabb forintgyengülés, megjelenik egy Financial Times-cikk, amelyben belengetik a szankciókat Magyarország ellen, és akkor újra beindul egy spekuláció a forint ellen. A spekuláción pedig mindig valaki keres, valaki meg veszít – magyarázta az MKIK elnöke, aki szerint ebben a helyzetben idehaza mindenki veszít, az állampolgár és a vállalkozó is, miközben jellemzően csak a külföldi finanszírozók nyernek.
Az interjú teljes terjedelmében itt olvasható.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
