Lehet, hogy a forint szempontjából előnyös, de a vállalkozások szemszögéből más hozadéka aligha van a pozitív reálkamatnak a magyar gazdaságra nézve – fogalmazott a jegybanki kamatdöntés másnapján a Világgazdaságnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
Szerinte a forintárfolyam a 75 helyett 100 bázispontos kamatvágást is elviselt volna, egy egy számjegyű inflációnál a kamatoknak is követniük kell ezt a csökkenést, az alapkamat is lehetne egyszámjegyű. Szerinte összességében egy kiszámítható gazdasági környezet kezd kialakulni, jövünk ki a válságból, a minimálbér-megállapodások sikerrel lezárultak, amelynek egyértelmű üzenete a kiszámítható bérszínvonal, ezáltal lendületet vehetne a fogyasztás, ráadásul a költségvetés bevételi szerkezete is fogyasztásalapú, így nagy szükség lenne a fogyasztás javulására – ezekre az optimizmust sugalló folyamatokra egyértelműen hátrányos a pozitív reálkamat – nyilatkozta a lapnak.
Az alacsony kamatszint pozitívan hat a működési környezetre: a reálbérek növekedésére, a vállalkozások beruházási kedvének és összességében a cégek versenyképességének javítására, a mostani magas szint viszont a hitelkeresletet is visszafogja.
Az MKIK elnöke szerint sokatmondó, hogy az elmúlt hónapokban rendre túlkereslet mutatkozott a magyar államkötvények iránt, úgy véli, ez egyértelmű jele annak, hogy az állam túl magas hozam mellett dobja piacra a hosszú futamidejű kötvényeket. Ennek árát a költségvetés, a lakosság és a vállalatok együtt fizetik meg a következő 5-10 évben. Szerinte túl gyorsan változnak a külső gazdasági körülmények, ez pedig egyértelműen felveti a gyorsan reagálni képes monetáris politika szükségességét.
Borítóképen Parragh László, fotó: Fürjes Viktória/Figyelő
