A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója szerdán arra figyelmeztetett, hogy súlyos következményekkel járhat a világgazdaságra nézve a koronavírus-járvány megfékezését és a gazdasági következmények enyhítését célzó kiadások túl korai leállítása.
Krisztalina Georgieva a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank idén ősszel virtuálisan tartott közgyűlését megnyitó sajtótájékoztatóján felszólította a világ országait, hogy fektessenek be zöld projektekbe és a digitális infrastruktúrába a termelékenység és a jövedelmek növelése érdekében. Kijelentette, segíteni kell az alacsony jövedelmű országokat a súlyos adósságterhek kezelésében, hogy tovább tudják támogatni polgártársaikat.
Az utóbbi hónapok alatt javult, így nem olyan szörnyű a helyzet, de továbbra is arra számítunk, hogy a nagy világgazdasági válság óta nem tapasztalt súlyos recesszió sújtja a világot
– mondta Georgieva, hozzátéve, hogy a járvány kilenc hónap alatt több mint egymillió emberéletet követelt, válságba taszította a gazdaságot, meredeken megemelte a munkanélküliséget és a szegénységet.
A valutaalap az előző prognózisához képest kevésbé mély világgazdasági visszaesést vár az idei évre, de hosszú és rögös javulásra számít, ezért mérsékelte a jövő évre várható növekedés ütemét. Kedden közzétett prognózisában az idei évre a globális bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékos csökkenését jelezte előre az IMF, 2021-re viszont 5,2 százalékos növekedést jósolt.
Georgieva megismételte, hogy jelentősek a kockázatok, ideértve a koronavírus tömeges terjedésének veszélyét.
A tartós gazdasági fellendülés csak akkor lesz lehetséges, ha szerte a világban mindenhol ellenőrzés alá vonják a járványt
– mondta az IMF vezetője, erős nemzetközi együttműködést szorgalmazva egy hatásos védőoltás kifejlesztésében és szétosztásában.
A betegség megelőzésében és kezelésében való gyorsabb előrehaladás erős löketet adhat a gazdasági fellendülésnek, 2025-ig majdnem 9 ezer milliárd dollárral emelheti meg a globális jövedelmet, ami pedig hozzájárulhat a szegény és a gazdag országok közötti jövedelemkülönbségek csökkentéséhez.
Georgieva kulcsfontosságúnak nevezte, hogy minden ország folytassa az élet és a megélhetés védelmét szolgáló alapvető intézkedéseket, köztük olyan eszközök, mint például hitelgaranciák és bértámogatások révén. Ha túl korán vezetik ki ezeket az intézkedéseket, önmaguknak okozhatnak súlyos károkat az országok – mondta.
Az IMF több mint 280 milliárd dollár értékű hitelnyújtási kötelezettséggel bír, ennek több mint egyharmadát március óta, a járvány által okozott válság kirobbanása után hagyták jóvá. A valutaalap 81 országnak segített, és könnyítette legszegényebb tagjai számára az adósságszolgálatot. Emellett további 21 milliárd dollárt mozgósított a tagállamaitól kedvezményes, nulla kamatozású hitelek támogatására.
A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-országcsoport pénzügyi vezetői ugyancsak azt hangsúlyozták, hogy meg kell fékezni a koronavírus-járványt, és azt ígérték, hogy „mindent megtesznek, kerüljön, amibe kerül” a világgazdaság és a pénzügyi stabilitás támogatására. Szerdán kiadott közös közleményük tanúsága szerint a pénzügyminiszterek és jegybankárok most először elvi megállapodásra jutottak egy közös keretprogramból, amely révén eseti alapon foglalkoznak az adósságproblémákkal küzdő szegény országokkal.
A G20-csoport pénzügyi vezetői abban is megállapodtak, hogy hat hónappal meghosszabbítják a folyamatos likviditási nyomás alatt álló szegény országok adósságtörlesztési moratóriumát. Ugyanakkor csalódottságukat fejezték ki amiatt, hogy a magánhitelezők nem csatlakoztak a törlesztések felfüggesztését engedélyező kezdeményezéshez.
