Júniusban 5 százalék lehetett az éves infláció a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) májusban 5,1 százalékos fogyasztói áremelkedést regisztrált. Lehetséges, hogy túl vagyunk a drágulás lokális csúcspontján, bár több elemző még gyorsulással számol. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 4,9 százalék körüli fogyasztói árindexet vár júniusban. A konszenzus szerint a havi drágulás 0,3 százalék lehetett, a maginfláció és az adószűrt maginfláció pedig egyaránt 3,4 százalékra mérséklődhetett.
Idén a 2–4 százalékos jegybanki cél felett alakulhat az átlagos fogyasztói árindex, elérheti a 4,2 százalékot is, jövőre azonban 3,5 százalékra eshet a pénzromlás.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke a lapnak adott interjújában hétfőn rámutatott:
az infláció terén most helyzet van, a kamatemelési ciklussal ismét az inflációs célnak megfelelő tartományba történő visszaterelést szeretné elérni a jegybank 2022 közepére.
Hiba lenne alábecsülni az infláció tartós megemelkedésének eshetőségét, ezért határozottan és a lehető leggyorsabban lépünk fel az inflációs kockázatok ellen – mondta, s azt is leszögezte, hogy a júliusi kamatdöntés meghatározó lesz. A KSH csütörtökön teszi közzé az inflációs adatokat.
Továbbra is erős a gazdaságban az inflációs nyomás, azonban az éves fogyasztói árindex az elmúlt hónapokhoz képest mérséklődhetett, mivel az üzemanyagok bázisa már emelkedett 2020 júniusában
– mondta a lapnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. A gazdaság újraindítása ugyanakkor erősödő keresletet okozott, a cégek pedig áremeléssel próbálják behozni az elszenvedett veszteségeket. A szakértő hozzátette: a dohánytermékek jövedéki adójának emelése továbbra is felfelé nyomja a fogyasztói árindexet. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője viszont az infláció további gyorsulására számít, amit azzal indokol, hogy a gazdaság újranyitásának inflációs hatása júniusban még hangsúlyosabban jelenik meg.
Kiemelték, elsősorban az éttermi étkezés és a szolgáltatások drágulhatnak nagyobb mértékben.
Az ingyenes parkolás eltörlése megjelenik a júniusi inflációban, és a tartós fogyasztási cikkek is érezhetően drágulhattak. Az elemző a fogyasztói árindex mellett a maginflációs mutatók emelkedésére is számít. Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese felhívta a figyelmet: az eurózónából érkező importált infláció továbbra is alacsony. Havi alapon emelkedett az üzemanyag és az élelmiszer ára. A nyári turistaszezon erősítheti az inflációs folyamatokat.
Az, hogy a jegybanki kommunikáció egyértelműen utalt a júliusi kamatemelésre, megelőzheti a piaci turbulenciákat még gyorsuló inflációs környezetben is
– hangsúlyozta az ING Bank vezető elemzője. Elképzelhető, hogy a magasabb fogyasztói árindex hatására a piac nagyobb kamatemelést áraz, ami a forint erősödésével járhat az infláció közzététele után – tette hozzá Virovácz Péter. Regős Gábor szerint a beérkező adatokból látszik majd, hogy szükséges-e a szigorítás. A kérdés csupán az, hogy mikor lép az MNB. Kuti Ákos júliusban már mérséklődő inflációs dinamikára számít, a fogyasztói árak emelkedése azonban 4 százaléknál nagyobb lehet. Augusztustól ismét erősödhet a drágulás, szeptembertől elérheti az 5 százalékot. A Danube Capital elemzője hangsúlyozta: az inflációs helyzetet súlyosbíthatja, ha a kínálat nem tud lépést tartani az élénkülő kereslettel. Az MNB-nél szeptembertől várják a fogyasztói árindex emelkedését, éves átlagban 4,1 százalékos inflációval kalkulálnak.
(Borítókép: Mustapha Gunnouni, PuzzlePix/Shutterstock)
