OTP – meglepetésre veszteséges az első negyedév

Hírek Tóth Balázs
Nagy meglepetésre 33 milliárd forintos számviteli veszteséggel zárt az OTP Csoport az idei első negyedévben, a negatív korrekciós tételek növekedése miatt. A korrigált adózás utáni eredmény 88,6 milliárd forint volt, ami negyedéves összevetésben 28 százalékos, év/év összehasonlításban 24 százalékos visszaesést jelent. A negatív korrekciós tételek nagysága 122 milliárd forintot tett ki, mely tartalmazta a hazai bankadót, az orosz goodwill leírást, az anyabank és a DSK Bank könyveiben szereplő orosz állampapírok értékvesztését.

Összességében veszteséggel zárta az első negyedévet a OTP csoport, de a veszteséget egyedi tételek okozták – mondta Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a pénzintézet pénteki sajtótájékoztatóján. Mint mondta: az orosz bankkal kapcsolatos goodwill elszámolásának, amelyet le kellett írnia a banknak, nincs hatása a szavatolótőkére. A veszteségek harmadik tételét az anyabank és a DSK Bank könyveiben szereplő orosz állampapírok értékvesztése idézte elő, ezek jelenleg korlátozottan forgalomképesek, névértékük 102 milliárd forint, de a könyvekben most már 40 milliárd forintos értéken tartják nyilván. A rendkívüli tételek így összesen 122 milliárd forint veszteséget tettek ki az idei első három hónapban.

A korrigált eredmény 88,6 milliárd forintos nyereség lett, ez 24 százalékos csökkenés az elmúlt évhez képest, a visszaesést az orosz és ukrán leánybankok romló teljesítménye okozta. A tőkehelyzet ennek ellenére még mindig megnyugtatóan alakul – mondta Bencsik László, a CET1 ráta 16,2 százalékos, a tőkemegfelelési mutató pedig 17,8 százalékon áll. Ha teljesen le kellene írni az orosz és ukrán operációt, az is mindössze 30 bázisponttal csökkentené a szavatolótőkét. Az idei első negyedév 72,9 milliárd forintos kockázati költséget számolt el a pénzintézeti csoport , ami magasabb, mint a tavalyi év egészében elkönyvelt összeg. Ennek nagy része az orosz-ukrán háború következménye. A leánybankok teljesítménye kedvező volt, viszont Oroszországban 27 milliárdos, Ukrajnában 34 milliárd forintos veszteséget könyvelt el a bank. Ezek még nem realizált veszteségek, de a kockázati költségek miatt most kellett elkönyvelni. A koronavírus-járvány miatt megképzett értékvesztéseket ugyanakkor részben fel lehetett szabadítani, miután a pandémiával kapcsolatos korlátozásokat nagyrészt feloldották, a kockázatok csökkentek.

A magyarországi működés (OTP Core) eredménye jelentősen nőtt az idei első negyedévben, 94 milliárd forint nyereség lett a tavalyi első három havi 56 milliárd forint után. Ebben szerepet játszott a felszabadított céltartalék, illetve a leánybankoktól kapott mintegy 106 milliárd forintnyi osztalék. Az adózás utáni eredmény a kapott osztalék nélkül 78,4 milliárd forintos veszteség lett volna. Az orosz és ukrán bankok nélkül is számolt eredményt az OTP, a korrigált adózott eredmény így mintegy 150 milliárd forint lett volna.

Oroszországban további veszteséget már nem vár az OTP, ott a céltartalékolás elegendő lehet, Ukrajnában is remélik, elegendő lesz az eddig megképzett tartalék, de ott még vannak bizonytalanságok – mondta Bencsik László.

A nettó kamatmarzs 26 bázisponttal csökkent Magyarországon, így a nettó kamateredmény visszaesett. Ennek egyik oka, hogy a hitelállomány jelentős része fix kamatozású (lakáshitelek 80 százaléka például ilyen), amelyik hitel nem ilyen, azt is érinti a kamatstop. Így a törlesztőrészletek, a kamatbevételek nem nőttek. A másik ok az, hogy 3700 milliárd forintnyi magyar állampapírja is van az OTP-nek, amelynek a döntő része forint alapú állampapír. Ennek a hozama a lejáratig fix, és átlagosan kevesebb, mint 2,9 százalékos. Ez lényegesen elmarad az aktuális referenciahozamoktól. Egyebek mellett ez is az oka annak, hogy a bank nem tud magasabb betétkamatot fizetni, ehelyett lakossági állampapírok vásárlására biztatja az ügyfeleket – fejtette ki az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.

(Borítókép: Kallus György, Világgazdaság)

További híreink