Az orosz-ukrán háború visszafogja az európai gazdasági növekedést, erre kénytelen reagálni a jegybank is, amely így az erősödő infláció ellenére csak nagyon óvatos monetáris politikát folytat. Ennek folyományaként az euró árfolyama ötéves mélypontra süllyedt a dollárral szemben, 2017. áprilisa óta nem járt az 1,0553-as szintnél. A közös európai fizetőeszköznek most az adta meg a kegyelemdöfést, hogy Moszkva bejelentette: felfüggeszti a gázszállításokat Lengyelországnak és Bulgáriának, s ezzel az európai gáztőzsdéken újra az egekbe szöktek a jegyzések. A Gazprom arra hivatkozott, hogy a két ország nem teljesítette az orosz feltételeket és nem rubelben fizetett a szállított gázért. A zloty két nap alatt 2 százalékot gyengült a dollárral szemben, bár még így is a március eleji, az invázió előtti szintek felett áll. A forint és a cseh korona szintén gyengült, a forint 358,5 körüli, a korona 23,25 körüli szintre süllyedt.
A dollár erősödését közvetve az is segítette, hogy a befektetők a koronavírus helyzet romlására számítanak Kínában és jelentős tőkét vonnak ki az ottani részvénypiacokról, amelyet biztonságos menedéket keresve dollárban denominált eszközökbe fektetnek be.
A dollárral szemben ugyan gyengült az euró az idén, más devizákkal szemben ugyanakkor erősödött – így a japán jen, a brit font és a svéd korona egyaránt gyengébben teljesített a közös európai fizetőeszközzel szemben. Elemzői vélemények szerint a zöldhasúhoz képest van még tere az euró gyengülésének, bár a paritásról – amikor egy az egyben váltják a két devizát – még korai beszélni. Ez akkor következhet el, ha az öreg kontinens rászánja magát a teljes embargóra az orosz energiahordozókkal szemben.
Ennek valószínűsége viszonylag alacsony, a németek, az osztrákok és a közép-európai országok közül is néhányan olyan erős kitettséggel rendelkeznek, hogy gazdasági öngyilkosság lenne rövid távon feladni ezt az energiaforrást.
Borítókép: PuzzlePix / Shutterstock
