Öt értékálló befektetés

Hírek Szponzorált tartalom

A történelem ismétli önmagát, az ember viszont tudva-tudatlanul képtelen felismerni ezeket az ismétlődéseket: tőzsdei lufik, piramisjátékok, szerencsejáték, vagy a Ponzi-séma.

Mind ismert a számunkra, mégis újra és újra bedőlünk nekik.

Pedig mindig vannak árulkodó jelek, vagy önmagukat generáló nagy esések. A leghíresebb esetek közt ott a Nagy Gazdasági Világválság, vagy az 1980-as évek óriási ingatlanlufija Japánban, melynek végére a császári palota többet ért, mint egész California.

Fotó: Freepik

Ingatlanok, földek

Bár pont a Japán lufival példálóztunk, általánosságban véve elmondható, hogy a földvásárlás és az ingatlanbefektetés jó üzlet, de igazán megtérülő csak hosszú távon lehet. Ez azt jelenti, hogy a befektetésünk 5-10 év helyett, akár 20-30 év után válik csak igazán jövedelmezővé.

Fontos, hogy mivel a vétel és az eladás között a legtöbb esetben ilyen hosszú idő telik el, ezért a befektetés végén számoljunk az évek során végbement inflációval, és utána realizáljuk csak a profitot.

Arany

Az arany egy érdekes befektetés: miközben értékálló, sőt, legtöbbször (lassan) emelkedő tendenciát mutat a grafikonja, addig lehetnek a piaccal ellentétes irányú mozgásai is. Egy válság esetén például gyakori, hogy az arany ára felfelé változik, igaz, ez többnyire csak a válság elején történik így.

Máskor viszont, mikor a piac jól teljesít, az arany ára csökken, hiszen sokan inkább más, nagyobb kockázatú, ámbár nagyobb hozamú befektetést választanak inkább.

Az arany a kockázatkerülők befektetése, akik nem óriási hozamot, hanem egy biztos alapot szeretnének maguknak, országuktól, valutájuktól függetlenül.

Részvények

A tőzsde egy érdekes világ, manapság pedig mondhatni, túl könnyűvé vált tőzsdézni. Az olyan applikációk, mint a Robin Hood vagy a Revolut elérhetővé tették mindenki számára a részvények adását-vételét, ezzel pedig rengeteg zöldfülűt szabadítottak az értékpapírok piacára, ami rengeteg veszélyt hordoz magában.

Fotó: Freepik

Gondoljunk csak a nemrég lezajlott GameStop botrányra, vagy vegyünk egy általánosabb példát: sokan hitelből tőzsdéznek. Ennél veszélyesebb pedig nincs: az emberek ráadásul nem is tudják, hogy ezzel nem csak maguknak, de másoknak is ártanak. Ha ugyanis a hitelből vásárolt részvény ára addig csökken, hogy az általunk kért összeg mínuszba fordulna, akkor a hitelező automatikusan eladja a részvényeket. Ezek miatt pedig nem manuális, hanem tömeges automatikus eladások jönnek létre, a gerjesztett hullám pedig végül mindenkit maga alá temethet.

Mi alapján lehet meghatározni, hogy milyen részvényt érdemes venni? A mérleg és eredménykimutatás elemzése sokat segíthet abban, hogy kiválaszthassuk azokat a cégeket, amelyekbe érdemes befektetni. A mérleg és az eredmény ugyanis pont azokat a számokat tartalmazza, amire kíváncsiak vagyunk: növekszik-e a készpénzállomány? Mennyire likvid a cég? Az értékének mekkora arányát tartja eszközökben?

Kötvények

Kötvény vásárlása után hitelezővé válunk. A kötvényt kibocsátó személy, cég, vagy állam pedig kamat megfizetésére köteles a hitelezésünk miatt. Vannak fix kamatozású és változó kamatozású kötvények (utóbbi általában az infláció mértékével együtt változik).

A kötvények a részvényeknél biztonságosabb hozamú befektetések, viszont vannak olyan speciális kötvénytípusok (például az alárendelt kötvény), amelyeknél a kockázat magasabb lehet.

Állampapír

Az állampapír alacsony, de fix hozamú, kockázatmentes befektetés. A hozam mértéke évente 2-5% között mozoghat: egy egymillió forintos befektetés 5 év lekötés után összesen 250-300 ezer forintos hozamot eredményezhet.

Érdekelnek a kriptovaluták és a jelenlegi befektetési trendek? Olvass el még több befektetési ötletet!

További híreink