A magyar számviteli szabályok szerint készült összesítés értelmében 2021-ben nem volt változás az első öt szereplő sorrendjében, az élen az NN Biztosító található 522,4 milliárd forintos eszközállománnyal, majd az Allianz Hungária és a Generali következik. A negyedik helyen tavaly is a Groupama állt, az Union Biztosító pedig az eszközállomány alapján az ötödik pozíciót foglalta el. Az első tízben sem volt drámai változás, az Uniqa előrelépett a nyolcadik helyre, néhány milliárd forinttal megelőzve a K&H Biztosítót.
Erős a koncentráció a piacon
A jegybank adatai szerint a koncentráció változatlanul erős a magyar biztosítási piacon, igaz, tavaly már nem növekedett érdemben 2020-hoz képest. Az első öt szereplő a szektor teljes eszközállományának 61,9 százalékát uralta 2021-ben, ami minimális – pár tized százalékpontos – emelkedés a megelőző évi arányhoz képest. A mérlege alapján tíz legnagyobb biztosító részesedése viszont bőven 90 százalék felett volt tavaly. Figyelemre méltó az is, hogy a jegybank Aranykönyvének adatai alapján a tíz legnagyobb hazai biztosítótársaság közül egy sem zárt veszteséggel 2021-ben, sőt, az adózott eredménye is csak háromnak csökkent 2020-hoz képest.
Nőtt a díjbevétel
A biztosítók szempontjából egyáltalán nem alakult rosszul az elmúlt év: a jegybank felügyeleti statisztikái szerint a szektor összesített díjbevétele mintegy 1330 milliárd forintot tett ki, amely 10,4 százalékos emelkedés 2020-hoz képest. Ezen belül az életbiztosításoknál 13,6 százalékos növekedést mért az MNB – 603,1 milliárd forintos díjbevétel mellett –, míg a nem életbiztosítási üzletágban 7,9 százalékos bővülést sikerült elérni 726,8 milliárdos volumen mellett. A szektor adózott eredménye 82,6 milliárd forintot mutatott tavaly, ami szinte megegyezett az egy évvel korábbival.
A biztosítók száma változatlan, a piac mérete nő
A teljes magyarországi biztosítási szektorban nem volt változás az intézmények sorában 2021-ben, továbbra is 33 felügyelt biztosítótársaság és biztosítóegyesület működik. A biztosítók intézményi formáját tekintve 21 részvénytársasági formában, kettő nagy egyesületként, míg tíz kisegyesületi formában tevékenykedik a piacon. Tavaly a szektorszintű díjbevétel 1330 milliárd forint volt, ami az előző évhez képest 10,4 százalékos növekedés, és ehhez 58:42 százalékos arányban járult hozzá a nemélet- és az életág.
Fotó: Getty Images
A neméletági díjbevétel növekedési üteme a biztosítási adó bevezetése előtti évek (2013–2018) dinamikájával, 7,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A külföldön székhelyet fenntartó biztosítók magyarországi fióktelepeit is figyelembe véve a szektor díjbevétele 1426 milliárd forintra rúgott. A teljes díjbevételen belül a fióktelepek részaránya 2021-ben 6,8 százalék volt, ami az előző évhez képest 0,3 százalékkal emelkedett. Tavaly 2020-hoz viszonyítva a díjbevételek emelkedésétől érdemben elmaradt a szerződések számának növekedése, amely1,5 százalékkal nőtt. Az életbiztosítások száma 1,0 százalékkal csökkent, míg a nem-életbiztosításoké 2,0 százalékkal nőtt az elmúlt év folyamán. A kormányzati korlátozó intézkedések fokozatos kivezetésével és a gazdasági működés helyreállásával az állományok növekedése is kezd visszatérni a 2020 előtti évek dinamikájához. A hazai biztosítók szektorszintű sajáttőke-arányos eredménye (ROE) 2021-ben 20,7 százalék volt, ami az utóbbi négy évnél mérsékeltebb, ugyanakkor szintjében kellően magas, így stabilitási szempontból optimista képet fest a biztosítási szektorról. Az életbiztosítási és az önkéntes nyugdíjpénztári szerződések lefedettsége 2021-ben 2,1 százalékponttal, 50,3 százalékra csökkent.
A biztosítási szektor kihívásai
Az idén 30 éves Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége XVIII. Biztosításszakmai konferenciáján Sebestyén László elnök a szakma legfőbb gondjai között megemlítette a meglévő ügyfelek megtartását, az ügyfélélmény növelését, a digitalizációt, a termékkínálat bővítését, az utódlást és az alkuszok képzését. Ezek a következő harminc év legnagyobb kihívásai a biztosítási és a biztosítási alkuszi szakma számára.
Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója ugyanezen a rendezvényen rámutatott: a magyar biztosítási piac minden szereplője jól vizsgázott a járvány idején. Jelezte, hogy továbbra is hatékony felügyeleti munkát folytatnak, de azt is ígérte, hogy folyamatosan kommunikálnak a szakmával, az MNB pedig együttműködési megállapodást kíván kötni a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségével. Sebestyén László elnök szerint publikus stratégiai megállapodásról lesz szó, amely mérföldkőnek számít a szervezet életében.
Molnár Szebasztián Ferenc, az MNB osztályvezetője az aszályt nevezte a 2022-es év egyik legfontosabb, jelentős károkat előidéző, a biztosítási szakmát érintő tényezőjének, amely hatott a biztosítási alkuszok tevékenységére is. Az itthoni négymillió hektárból csupán 683 ezernyi termőterületet biztosítottak a gazdák, több mint 9600 biztosítási szerződéssel. Tavaly a mezőgazdasági biztosítások 22 milliárd forint díjbevételt hoztak.
A teljes magyar biztosítási piac az idei első fél évben 785 milliárd forint díjbevételt ért el, ami jelentősen meghaladta az egy évvel korábbit, többek között annak köszönhetően, hogy az év eleji állami kifizetések részben a biztosítási piacon csapódtak le. A kedvezőtlen hatások között a kárinflációt említette, amely 2020 óta egyre erőteljesebben érinti a piacot. Molnár Szebasztián Ferenc szerint az informatikát tekintve az adatvagyon biztonsága, védelme kiemelten fontos a jegybanknak, míg az adatszolgáltatások kockázatainak szűrését, csökkentését ugyancsak kiemelten kezelik.
Emelkedő jutalékbevételek
A jutalékbevételek csaknem 104 milliárd forintra emelkedtek tavaly a piacon. A bővülésnek az életág volt a motorja, de meglepő módon csökkent az elektronikus értékesítés aránya a pandémia idején, és jó néhány terméknél még mindig nagyon alacsony a hányaduk.
Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnöke a konferencián az elmúlt 20-30 évről elmondta: 1992-ben 14 tagbiztosítója volt a piacnak, a Hungária és az ÁB Aegon a biztosítási piac háromnegyedét uralta. Az elmúlt harminc év alatt a 23-szorosára, 1300 milliárd forint fölé nőtt a piac díjbevétele. Óriási növekedésen és fejlődésen ment keresztül a szakma az elmúlt húsz évben, de a GDP-hez mért arányát tekintve a pénzügyi szférának csökkent a súlya – jelezte. Rámutatott: tavaly a biztosítók együttesen 80 milliárd forint feletti adózás utáni nyereséget értek el, de az idén 60 milliárdnyi extra adót fizetnek be a központi büdzsébe. A Mabisz elnöke arról is szólt, hogy a biztosítók több tíz milliárd forintos informatikai fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt években.
