Óriási segítséget kapnak ezzel a programmal a vidéken élő fiatalok

Hírek
Tanítsunk Magyarországért! elnevezéssel a társadalmi felzárkózást és érzékenyítést célzó program indul - jelentette be György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára szerdán Budapesten. A programot a december 5-i Önkéntesek Világnapja alkalmából az ITM és az Emberi Erőforrások Minisztériuma hívta életre a Klebelsberg Központ és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája közreműködésével.

A Tanítsunk Magyarországért! program egy olyan innovatív kezdeményezés, amely Magyarországon elsőként köti össze az önkéntes munkavégzést a társadalmi felelősségvállalással ebben a formában. Kisvárosi fiatalok szocializálódásának és felzárkóztatásának az elősegítése az elsődleges cél, mely 2019 szeptemberétől egyetemisták segítségével, kölcsönös ösztönzésen alapulva valósul meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával. 

A program több pillérből is áll, ezeknek egy részét György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár ismertette szerdai sajtótájékoztatóján. 

2019 januárjától a Pécsen, a Debrecenben, a Nyíregyházán és a Miskolcon működő egyetem hallgatói egy szabadon választható kurzus keretében elsajátíthatják a mentoráláshoz szükséges alapismereteket és képességeket, majd egy többfordulós rostán vesznek részt, és amennyiben a hallgató megfelel a követelményeknek, 2019 szeptemberétől mentor válik belőle. 


Fotó: 
Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke, Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára és György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára (b-j) négyoldalú együttműködési szándéknyilatkozat írnak alá a Tanítsunk Magyarországért programról tartott sajtótájékoztatón az Innovációs és Technológiai Minisztériumban 2018. december 5-én.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy átlagosan 4-5, első sorban általános iskolás (7.-8. osztályos) tanulót segíthet a mentor abban, hogy felkészítse mentoráltjait az előttük álló nehézségekre és környezeti változásokra. A kistelepüléseken élő fiatalok ugyanis sokszor a gimnáziumig/szakgimnáziumig nem találkoznak olyan kihívásokkal, mint a távolsági buszozás a legközelebbi nagyvárosba, az új, számukra ismeretlen emberekkel való megismerkedés vagy a pályaválasztás nehézségei. Ezért is fordulhat elő, hogy az ezekről a kistelepülésekről érkező fiatalok nehezen, vagy egyáltalán nem illeszkednek be városi társaikhoz képes és magas a lemorzsolódási arányuk.  

A képzésben részt vevő mentorrá vált egyetemista hallgatók havonta 30.000 forint ösztöndíjban részesülnek, hogy ezzel is támogassák a munkájukat. Ezen felül, ha a mentorált gyermekek tanulmányi átlaga javul, felveszik őket gimnáziumba/szakgimnáziumba, vagy el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon, akkor a mentor célprémiumban részesülhet. Az ehhez szükséges finanszírozási támogatásokat a kormány és a programban résztvevő cégek fedezik.  

Ez ugyanis a második pillére a programnak, vagyis a kormány nem csak az oktatási intézményekkel, hanem piaci cégekkel is együttműködve szeretné megvalósítani a mentorprogramot. A cégek háromféle módon támogathatják a kezdeményezést: 

  • anyagi támogatás, mely főleg az egyetemisták célprémiumához járul hozzá 
  • pályaorientációs segítség, tehát a fiatalok számára lehetőséget nyújthatnak arra, hogy megismerjék az adott cég tevékenységét vagy egy adott szakterülethez szükséges kompetenciákat és elvárásokat, ezzel is segítve őket a későbbi pályaválasztásban
  • humán segítségnyújtás, vagyis a cég a munkavállalóinak felajánlhatja, hogy kettő plusz szabadnapot biztosít számuka a programban való részvételért. Ezt a két munkanapot pedig az alkalmazottak a programban résztvevő gyermekekkel és mentorokkal tölthetik el, ennek is főleg a pályaválasztás tekintetében lesz fontos szerepe


Fotó: György László gazdaságstratégiáért felelős államtitkár

A program harmadik pillére, hogy nem csak a segítséget viszi el a kormány a kistelepülésekre, hanem az ott élő fiataloknak is lehetőséget ad arra, hogy megismerjék a városi életet. Ennek keretében az általános iskolák 3-5. osztályos fiataljai egy-egy hetet kollégiumban tölthetnek, ahol délelőttönként a helyi általános iskolák diákjaival tanulhatnak együtt, délutánonként pedig gimnazisták foglalkoznának velük, amelyet el tudnak számolni az 50 óra közösségi szolgálat kereteiben.  

Ezeken kívül lehetőség lesz arra is, hogy a programban résztvevő települések fiataljai és a mentorok ne csak a heti egynapos mentorálás alkalmával találkozhassanak, hanem nyári tábor formájában jobban is megismerkedhessenek egymással.  

Az egész program célja a társadalmi mobilitás elősegítése és a hátrányos helyzetű fiatalok felkarolása. György László államtitkár kiemelte, hogy nem a vidék kiürítése a cél, hanem az, hogy a segítséget és az innovációt elvigyék ezeknek a fiataloknak és a megszerzett tapasztalatokat a későbbiekben hasznosítani tudják. A program a 2019/20-as tanévben – Borsod, Szabolcs, Hajdú-Bihar és Baranya – megyében és ötven településen indul el. A program teljes költségvetése az első évre 1,5 milliárd forint, a kezdeményezés további pilléreit később jelentik be – jelezte az államtitkár. A mentorálást felkészítő kurzusokra januártól lehet jelentkezni a hallgatóknak. Az államtitkár hangsúlyozta: ha sikerrel jár a program, akkor egész Magyarországra kiterjesztik azt. 

 

Fotók: MTI/Soós Lajos