A helyszínválasztás oka kettős. Egyrészt van egy aktualitása, hiszen Veszprém – Elefszína és Temesvár mellett – Európa Kulturális Fővárosa címet viseli az idén. Másrészt Veszprém vármegyei központja az 1956-os forradalom egyik legfontosabb vidéki helyszíne volt. Ahogy azt az Origo kiemelte: az elsők között itt kezdődött el a Nemzetőrség szervezése, már október 29-én. Emellett a város óriási szerepet vállalt abban, hogy a forradalom alatt (más településekkel együtt) biztosította Budapest élelmiszer-ellátását. November 4-én, a szovjet csapatok bevonulása után itt mutatkozott a legnagyobb fegyveres ellenállás, természetesen a fővárost követően.

A forradalmat végül leverték, Veszprémből pedig 92 embert hurcoltak el a Szovjetunióba, ez a második legmagasabb szám a települések rangsorában. Összesen 850 magyar került ukrajnai börtönökbe, a legtöbben Budapestről. A miniszterelnök már tavaly is vidéken emlékezett meg az ’56-os eseményekről, akkor Zalaegerszegen, a Mindszenty József életét bemutató Mindszentyneum átadóján tartott beszédet. Elemzők szerint a vidéki helyszínek szimbolikusak, azt szemléltetik, hogy az 1956-os forradalom az egész országé volt.

Kié az 1956-os forradalom?

A miniszterelnök a világban élő magyarság köszöntése után azt a kérdést járta körül, hogy kié, melyik településé az 1956-os forradalom. Úgy fogalmazott, hogy minden városnak, minden falunak megvan a maga 1956-os forradalma. Szerinte ezek közül mindegyik szolgál valamilyen tanulsággal, így végül mindegyik része a mi nagy 1956-os szabadságharcunknak. Ezért szerinte nem csak lekezelő, hanem hibázik is, aki 1956-ot csak a rivaldafényben álló fővárosban látja. „Méltó és igazságos, hogy itt hajtunk fejet a szabadságharcosok emléke előtt. Isten éltesse a veszprémieket! – húzta alá.

Mekkora veszteség érte Magyarországot az 1956-os forradalom során?

Orbán Viktor jelezte, hogy a pontos számok nem ismertek. De úgy tartják, hogy mintegy háromezren estek el, húszezren sebesültek meg, a megtorlás pedig kétszáz embert küldött halálba, másik 13 ezret pedig börtönbe. Elmenekült az országból 200 ezer magyar.

Micsoda arcok, magyar jellemek, sorsok. Az egész nemzet nagy, közös harca volt.

Ki volt Brusznyai Árpád?

A veszprémi forradalmi események kiemelkedő alakja, Veszprém mártírja Brusznyai Árpád, aki 1956. november 1-től a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács elnöke. Az ő szerepét és történetét hozza példának a miniszterelnök. Szerinte Brusznyai megértette az idők szavát és tudta, hogy ha lapot oszt a történelem, azt fel kell venni. Ő tudta, hogy 1956 az utolsó esélye volt Magyarországnak, hogy kiszakadjon a bolsevik világból, ahogy egyébként az egy évvel korábban, 1955-ben az osztrákoknak sikerült és onnan kivonultak a szovjet csapatok.