„Ha válságkezelésből járna diploma, nekünk, magyaroknak már lenne négy-öt. A veszélyek korát éljük, a békés alkotás időszaka még nem adatott meg nekünk. Időközben ugyan építettünk egy jó családtámogatási rendszert, talpra állítottuk a gazdaságot, de ez csak hab a tortán, mert az energiák nagy részét a válságok elhárítása vitte el” – mondta Orbán Viktor a Mandinernek a kormányzati kihívásokkal kapcsolatban. A kormányfő az orosz-ukrán háború kiváltó okairól azt mondta, a NATO folyamatosan bővült kelet felé, és Oroszországnak ez egyre kevésbé tetszett. Az oroszok két követeléssel léptek fel: Ukrajna nyilvánítsa ki semlegességét, a NATO pedig azt, hogy nem fogja felvenni Ukrajnát. Ezeket a biztonsági garanciákat az oroszok nem kapták meg, ezért úgy döntöttek, hogy háborúban fogják azokat megszerezni. Szerinte az oroszok átrendezik a kontinens biztonsági térképét, a biztonságpolitikai elképzelésük az, hogy Oroszországot semleges övezetnek kell körülvennie ahhoz, hogy ők biztonságban érezzék magukat.
Kifejtette, az eddig köztes zónának tekintett Ukrajnát, amelyet az oroszoknak nem sikerült diplomáciai eszközökkel semlegessé tenniük, most katonai erővel akarják azzá tenni. Ugyanakkor Magyarországnak világossá kell tenni, hogy a háborút semmilyen cél érdekében nem lehet elfogadni, és aki ezt az utat választja, azt Magyarország egyértelműen elítéli. Úgy vélekedett, van realitása a békének, az oroszok ugyanazt követelik, mint eddig, és miután a katonai erőfölény az oroszok oldalán van, csak idő kérdése volt, hogy elkezdődjenek a tárgyalások. Mint fogalmazott: most egész Európának a békén kellene munkálkodnia.Vlagyimir Putyinról elmondta, amiről eddig megállapodott vele, azt mindig betartotta, és a magyar kormány is így volt ezzel. „Kiegyensúlyozott, korrekt kapcsolatrendszer volt a magyar–orosz kapcsolat egészen a legutóbbi időkig” – mondta. Azonban a háborúval új helyzet állt elő Magyarország számára is, ebben az új helyzetben kell újra meghatározni Magyarország céljait és a magyar érdekeket. Az Oroszországgal szembeni szankciókat Magyarország nem vétózta meg, mert most az uniós egység a legfontosabb. Hangsúlyozta, egy biztos, Oroszország a háború után is létezni fog. Magyarországnak és az Európai Uniónak pedig a háborút követően is lesznek érdekei. Semmilyen érv nem szól amellett, hogy megszakítsuk az oroszokkal az energetikai együttműködést. A kormányfő kitért az új német kormánnyal való kapcsolatra is. Szerinte sok a kérdőjel a programjukban; bevándorlóországgá nyilvánították Németországot, tagadják a társadalom kizárólag férfiakra és nőkre való tagozódását, legalizálnák a könnyű drogokat, kiüresítik a nemzet fogalmát, föderatív Európát akarnak. Nem tudni, hogy ezt tényleg végrehajtják-e, ahogy azt sem, hogy megpróbálják-e ezt a programot kiterjeszteni egész Európára.
A NATO szerepkörével kapcsolatban kifejtette, a szövetség nagy érték, meg kell tartani, azon kívül nincs értelme hadsereget építeni. Ugyanakkor a NATO európai és amerikai szárnya nincs egyensúlyban egymással. Az amerikaiak sokkal többet tesznek bele, mint mi, ezt kell megváltoztatni, el kell érni, hogy Európa biztonságát képesek legyünk az amerikai szövetséget fönntartva, de saját erőből is garantálni. Szerinte Szerbia és Macedónia EU-s tagsága biztonságpolitikai és kereskedelmi okokból is fontos. „Az orosz–ukrán háború evidenssé teszi, hogy nem maradhat biztonsági fekete lyuk, vákuum a Balkánon. Mi már régóta azzal érvelünk, hogy Görögország és Magyarország között nem lehet olyan terület, amely geopolitikai értelemben gazdátlan, kívül van az Európai Unión, és amerikai, európai, orosz és török érdekek játéktere. A mostani háború ezt az érvelést csak megerősíti” .
A miniszterelnök a családpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban kifejtette, a végső cél az, hogy ha valaki gyereket nevel, az gazdaságilag előnyösebb helyzetbe hozza, mint ha nem vállalt volna gyereket. Szerinte a már meglévő elemek támogatását növelni kell, de van néhány olyan intézkedés, amelyet „áramvonalasítani kell”. Ilyen a 25 év alattiak szja-mentessége, ami a 25. életév betöltése után fizetéscsökkenést eredményezhet, hiszen a 25. év betöltésével a fiatal átugrik az addigi adómentességből az adófizetésbe. Hangsúlyozta a 25 év alattiak szja-mentessége sok embert lökhet abba az irányba, hogy 25 éves koráig inkább dolgozni próbál családalapítás helyett, hiszen így tud sokat megtakarítani. 25 éves korban tehát erős impulzust kell kapnia, hogy az elhalasztott gyerekvállalást pótolhassa. „Komoly szakértői stábok dolgoznak, a választások után pedig beillesztjük a hiányzó mozaikokat a rendszerbe” – mondta. Arra is kitért, ez utóbbi intézkedés, valamint a családiadó-visszatérítés, a nyugdíjprémium nem állnak összefüggésben a választásokkal, és nem jelentenek irányváltást ahhoz képest, amit eddig képviselt a kormány. „Politikai stabilitás, pénzügyi stabilitás, transzparens, átlátható gazdaságpolitika, amelynek bevallott célja a munka és a család összekapcsolására épülő demográfiai politika. Ez a mi vonalunk, nem is akarunk erről letérni” – hangsúlyozta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány demográfiai fókuszú politikája kiegészül egy magasabb szintű biztonságpolitikával, mert az orosz–ukrán háború miatt nem lehet úgy folytatni a katonapolitikát, ahogy eddig csinálták. Ez pénzügyi erősítést is jelent .
„Nekem nagyobb reményeim vannak a választással kapcsolatban, mint a puszta győzelem. Azt remélem, hogy a negyedik vereséget már nem élik túl a kommunisták” – jelentette ki Orbán Viktor. Szerinte normális esetben egy választásnak csupán a jó kormányzásról kellene szólnia, ők mégis nemzeti létkérdésként tekintenek rá, hiszen fennáll a veszélye annak, hogy a „kommunisták egy újabb nemzedéke visszajön”. Úgy vélekedett, biztosan vannak olyan magyar hazafiak is, akik nem értenek egyet a Fidesz kormányzásával, olyanok, akik nemzeti alapról akarják bírálni őket, és akik meg tudnak szervezni egy nem Soros György és Brüsszel által finanszírozott ellenzéket, de ők nincsenek rajta jelenleg a baloldal listáján.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök határszemlét tart Hajdúhadházon 2022. február 26-án. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
