Orbán Viktor beszéde elején emlékeztetett arra, hogy a parlamenti választások évében, amikor Európában mindenhol a költségvetési hiány és az államadósság is emelkedni szokott, Magyarországon az államadósság és a költségvetési deficit egyaránt csökkent. Rámutatott: politikai rosszindulat azt állítani, hogy a kormány a választási szempontok alá rendelte 2022-ben az ország gazdálkodását, a központi büdzsét. A választások után megalakult kormány a politikájának fókuszába a gazdaságot állította, ami jól jelzi, hogy a kabinet már a kormányzati ciklus elején tudta, hogy a 2026-ig tartó évek legfőbb kérdése a gazdaság lesz. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli szankciók nagyon gyorsan megemelték az energiaárakat, ezért kellett létrehozni egy önálló energetikai tárcát, Lantos Csaba miniszter vezetésével, aki jól kézben tartja ezt a minisztériumot – húzta alá a miniszterelnök. Arról is szólt, hogy piaci finanszírozás nélkül nem fogjuk tudni elérni a kitűzött céljainkat. „Szeretném Önöket megnyugtatni, hogy a kormány nem lett szocialista, és pláne nem kommunista.” A kormány nem kíván változtatni a piac és a magántulajdon iránti erőteljes elkötelezettségén –nyomatékosította a miniszterelnök, rámutatva, hogy a kabinet makrogazdasági célkitűzéseit nem lehet elérni piaci finanszírozás nélkül. Az állam ezért csak addig avatkozik be, amíg a piaci finanszírozás nem áll helyre.
Európa hatalmi átszerkesztése zajlik
A miniszterelnök hosszan szólt arról, hogy véleménye szerint jelenleg Európa hatalmi gépezetének újraszerkesztése zajlik. Először leválasztották az európai gazdaságot az oroszról, így most máshogyan és máshonnan jön a nyersanyag, ami egész egyszerűen azt jelenti, hogy az egyik függést felváltja egy másik irányú. Emellett, ami abszurdnak hangzott egy évvel ezelőtt, miszerint Ukrajna az EU tagja lesz, ma már sokan kész tényként kezelik. Ugyanígy természetesnek tarják, hogy ”Ukrajna (vagy ami marad belőle) a háború után NATO-tag lesz„– hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy Lengyelország és Ukrajna a háború után egy gazdasági térséget fog alkotni, és az ott élő 60-70 millió emberrel már Németország után a második legnagyobb területe lesz Európának. Sőt, ha ehhez az is összejön, hogy Kínáról szintén leválasztják Európát, akkor az Németország számára egy akkora megpróbáltatás lesz, amelynek eredményeként az új észak-közép-európai térség gazdasági potenciálja meg fogja közelíteni Németországét. Az szerinte csak a magyar fülnek vicc, hogy az angolok úgy vélik, tíz év múlva Lengyelország meg fogja előzni Angliát. A valóságban, ha nézik a számokat, ezt láthatják – mondta Orbán Viktor. Arra kitért, hogy a nyugati világ jelenleg évi mintegy 50-55 milliárd eurót fektet abba, hogy Ukrajnát életben tartsa. „Ha nem vagyunk észnél”, az uniós kohéziós források egy része is Ukrajnában landol, nem pedig nálunk.
Felsőoktatás: marad az Erasmus
„Elvették azt a versenyelőnyt az alapítványi egyetemektől, hogy közvetlenül be legyenek kötve a kormányzati döntéshozatalba” – kommentálta azt az uniós források folyósításához előfeltételül támasztott brüsszeli elvárást, hogy az alapítványi egyetemek kuratóriumából összeférhetetlenség miatt távozniuk kell a kormányzati tisztségviselőknek. Jelezte: ha esetleg nem tudnának megállapodni az EU-val, Erasmus-program akkor is lesz, legfeljebb magyar költségvetési forrásból.
Energetika: gázerőművek épülnek
A következő két év legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzése az, hogy a megnövekvő igények miatt szükséges energiakapacitásokat létrehozzák.„Gázerőműveket fogunk építeni, kettőt-hármat, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat”– jelentette ki, megjegyezve, hogy míg a közelmúltban „teljes ellenség” volt Európában a gáz, most éppen „nem ellenség”. Hogy az állam építi-e majd ezeket az erőműveket vagy a magántőke, azt majd Lantos Csaba energetikai miniszter eldönti, de erre a célra a világon mindenhonnan szívesen jönnek befektetők.
Államadósság: nagy a kamatteher
Az államadósság kamatterhéről szólva a kormányfő kifejtette: a korábbi olcsó hiteleket most magasabb kamatterhűekkel kell megújítani, ami nagyon nagy kihívás a magyar pénzügypolitika számára. Közvetlen veszély ugyanakkor egyelőre nincs ebből a problémából, de 2025 után jelentősebb törlesztési terhek jelentkezhetnek, ám a kormányzat reményei szerint akkor már ismét alacsonyabbak lesznek a kamatok – mutatott rá.
„Matolcsy egy színes egyéniség”
Matolcsy György jegybankelnöknek a kormánnyal szembeni kritikus nyilatkozataira utalva úgy fogalmazott: nem kell felcsattanni azon, hogy a jegybakelnök, aki egyébként is„egy színes egyéniség”, hogy„felaljzza a hallgatóságot,mond mindenfélét”. Kifejtette: A jegybank szerint jelenleg az inflációt úgy kell kezelni, hogy a gazdaságban lévő szabad pénzmennyiséget szűkíteni kell. A kormányfő szerint mivel ennek az inflációnak a jó része az energiaárak növekedéséből és a szankciókból származik, nem biztos, hogy ilyen ütemben kell szűkíteni a gazdaság számára rendelkezésre álló pénzmennyiséget. A miniszterelnök szerint ugyanakkor zajlik a monetáris és a fiskális politika összehangolása, ez ugyanis egy kötelezettség, mert ha ellentétes irányba húznak a lovak, akkor a kocsi előbb-utóbb az árokban köt ki. Ha az inflációval szembeni kormányzati politikai sikeres lesz, és lassul, vagy megáll a pénzromlás emelkedésének üteme, aminek első jelei már látszódnak, akkor nyilvánvalóan könnyebb lesz összehangolni a kormányzati és a jegybanki eszközöket – mutatott rá Orbán Viktorelentette ki.
Akkugyárak: meg kell tartanunk a magyar járműipart
A miniszterelnök előadásában kitért a hazai akkumulátorgyár-vitára is, amellyel kapcsolatban világossá tette: természetesen mindenkinek joga van a legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartását és betartatását követelni. Megismételte: Magyarország még szigorúbb biztonsági szabályokat követel meg, mint Németország a hasonló beruházások esetében. Kifejtette: hazánkban 300 ezer család él a járműiparból, amely ágazatban jelenleg egy technológiaváltás zajlik, hiszen az EU döntése szerint 2035 után nem lehet benzines és dízel autókat gyártani majd. Persze lehet, hogy ez a szabály megváltozik, de nekünk most arra kell felkészülni, hogy 2035 után már csak e-autót lehet készíteni. Ha nem itt állítják elő az ezekhez szükséges akkukat, akkor máshol fogják ezt megtenni, és a mi hagyományos autógyáraink pedig bezárnak.
A miniszterelnök végezetül összefoglalta a következő évek legfontosabb teendőit. Legelsőként hangsúlyozta: a háborúból ki fogunk maradni, mert bár nagy nyomás lesz, „préselni fognak bennünket”, de elég erősek vagyunk ahhoz, hogy kimaradjunk a háborúból. A szankciókat, ha Magyarország érdekei úgy kívánják, továbbra is sikeresen megvétózzuk. Rámutatott: az orosz energiaellátást fenntartjuk, emellett a rezsi-csökkentett árakat képesek leszünk finanszírozni. Megvédjük a hazai 4,7 millió munkahelyet, a kormány továbbra is támogatja a kis- és középvállalkozásokat. Fontos, hogy a jövőben ösztönözni fogjuk a beruházásokat, fent fogjuk tartani az exportorientált növekedést és nem utolsóm sorban le fogjuk törni az inflációt – mutatott rá a miniszterelnök.
