Orbán Viktor: A magyar megmaradás misztériuma megfejthetetlen

Hírek
A magyar nem szerencsejátékos fajta, nem hazardírozik a hazájával, nem szívesen bocsátkozik kétes kimenetelű kalandokba, ha kell, remény nélkül is tud harcolni, de jobban szereti, ha a hősiesség és a józan ész is az ő oldalán áll – mondta Orbán Viktor kormányfő az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt.

A miniszterelnök szerint az 1956-os szabadságharcosok ésszerű döntést hoztak: a szovjetek kivonultak Ausztriából, a magyar kommunisták egymást „bicskázták”, a szabad nyugati világ pedig buzdította a magyarokat, és segítséget ígért.

„Egyik oldalon a biztos enyészet reménytelensége, a másik oldalon a többé vissza nem térő, utolsó lehetőség. Meg kellett próbálni, és meg is próbálták. Úgy, ahogy azt csak mi, magyarok tudjuk. Halált megvető bátorsággal, rossz vitáinkat magunk mögé hajítva, teljes egységben és tiszta szívvel” – mondta.

„A magyarok megmaradásának okai között ott kell lennie valahol az örök magyar hősiességnek” – mondta a miniszterelnök.

„A pesti srácok semmit sem kaptak hazájuktól, de mindent odaadtak érte, ezért ott a helyük a magyar hősiesség pantheonjában” – jelentette ki a kormányfő, aki hozzátette: a magyar megmaradás misztériuma megfejthetetlen.

„Mi magyarok európaiak maradtunk akkor is, amikor Jaltában eladtak és 56-ban cserben hagytak minket” – mondta beszédében Orbán Viktor, aki arról is beszélt: a magyarok mindig ellenálltak akkor, ha birodalmi törekvésekkel álltak szemben.

Európa nagyságát, erejét és dicsőségét az egymással egyszerre versenyző és együttműködő nemzetállamok adták – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti Terror Háza Múzeumnál mondott beszédében az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján.

A kormányfő kiemelte: a nemzetek tisztelték egymás jogait, védték polgáraik érdekeit, jól tudtak együttműködni, és közösen részesültek a béke, a gyarapodás és a biztonság áldásaiban. Európa más, mint a többi kontinens, Európa a nemzetek hazája, és nem olvasztótégely – fogalmazott.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Európát nem az öntudatos nemzetek, hanem a birodalomépítési kísérletek vitték tévutakra. A birodalomépítési kísérletek és kísérletezők felelősek a huszadik századi szörnyű háborúkért, a tengernyi szenvedésért és a virágzó Európa többszöri feldúlásáért is – emlékeztetett.

A kormányfő figyelmeztetett: újra birodalmi törekvéseket lehet érzékelni, ezúttal Brüsszelből, ahonnan nem fegyverrel hódítanának, hanem gyarmatosítani szeretnék a nemzetállamokat.

„Ki gondolta volna, hogy koholmányok alapján megtámadják Magyarországot, Lengyelországot, megfenyegetik Romániát, Szlovákiát és Olaszországot is?” – sorolt példákat a kormányfő.

„Nemzetek feletti ideák, olvasztótégelyben előállított új típusú emberfajták, ez volt, és ez maradt a kísértés, mely beveszi magát a brüsszeli vezetők lelkébe”, akiknek elképzelt Európájában nem a népek választott vezetői, hanem a brüsszeli bürokraták irányítanak, s ahol „a terror a nagyvárosi élet mindennapjaivá válik” – mondta a miniszterelnök.

Brüsszelt ma azok uralják, akik a szabad nemzetek szövetsége helyére európai birodalmat kívánnak, olyan európai birodalmat, amelyet nem a népek választott vezetői, hanem a brüsszeli bürokraták irányítanak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.t.

A kormányfő úgy fogalmazott, akik az Európai Unióból európai birodalmat akarnak gyúrni, kivétel nélkül mind bevándorláspártiak: az európaiság mércéjévé tették a migránsok beengedését, és elvárják, hogy minden ország és nép haladéktalanul alakítsa magát multikulturálissá.

Szándékosan nem éltek a hatalmas rendőri és katonai erejükkel – folytatta -, szándékosan nem védték meg Európát a migránsok tömegeitől. „Ha mi képesek voltunk, ők is azok lehettek volna. Nem a képesség hiányzott, hanem az akarat” – mondta Orbán Viktor.

Borítókép: MTI/Kovács Tamás

Ezek is érdekelhetnek

További híreink