Orbán Viktor: a hidegháború vége óta most van a legrosszabb állapotban Európa biztonsága

Hírek vg.hu
A magyar miniszterelnök emlékeztette a türk tanács résztvevőit, hogy másfél éve tart az orosz–ukrán háború, a Közel-Keleten fegyveres konfliktus van, az Európai Unió országaiban a terrorfenyegetettség egyre súlyosabb. Kiemelte azt is, hogy a migráció lökéshullámait nem tudják megállítani Európa határainál, az egyetlen kivétel ez alól Magyarország.

Az elmúlt időszak globális fejleményei viharosak voltak, és az európai politikát súlyos kihívások uralják – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Asztanában, a Türk Államok Szervezetének 10. csúcstalálkozóján.

Orbán Viktor a találkozón elmondott beszédében úgy fogalmazott: nehéz dilemmákkal szembesülünk, és a válaszok, amelyeket Európában adni fogunk, erős hatással lesznek a türk világ és a kontinens kapcsolatára.

A miniszterelnök kijelentette, hogy európai nézőpontból a globális biztonság a hidegháború vége óta most van a legrosszabb állapotban. Soha nem volt a helyzet olyan nehéz és bonyolult az elmúlt harminc évben, mint most – húzta alá.

A kormányfő emlékeztette a tanács résztvevőit, hogy másfél éve tart az orosz–ukrán háború, a Közel-Keleten fegyveres konfliktus van, az Európai Unió országaiban a terrorfenyegetettség egyre súlyosabb.

Beszélt arról is, hogy a migráció lökéshullámait nem tudják megállítani Európa határainál, az egyetlen kivétel ez alól Magyarország.

Hozzátette: a világgazdaság rövid időn belül kétszer is fejre állt, egyszer a Covid, egyszer az ukrajnai háború miatt, miközben megemelkedtek az energiaárak, ami súlyosan rontja az európai versenyképességet.

Az európai dilemma úgy hangzik, hogy mi Európa érdeke, a világgazdaság blokkosítása, vagy a globális összeköttetések, a konnektivitás fejlesztése

– fogalmazott Orbán Viktor.

Kifejtette, az egyik irányzat a blokkosodás felé szeretné tolni Európát: először elvágták a kontinens gazdaságának alapját adó európai–orosz gazdasági együttműködés szálait, és azon vitatkoznak, hogy a keleti kapcsolatokat – ideértve a kínait is – korlátozzák-e. A kormányfő kitért az ukrán–orosz háborút övező európai vitára, megjegyezve, hogy ez mindenki számára, aki a kontinensen él, beleértve a magyarokat is, közvetlen kockázatot jelent.

Eltelt másfél év, és azt kell mondjam, nyilvánvaló, hogy az eddigi európai stratégia kudarcot vallott

– emelte ki. Hozzáfűzte, a terv az volt, hogy Ukrajna harcol, mi, nyugatiak, adjuk a pénzt és a fegyvereket, így Ukrajna győz, Oroszország pedig veszít a csatamezőn, változások lesznek Moszkvában, és az új orosz vezetéssel meg lehet majd állapodni.

A miniszterelnök szerint ez egy ambiciózus és logikus terv volt, de nem működik, ezért most az a kérdés uralja az európai politikát, hogy szembenézzenek-e a realitásokkal, és kidolgozzanak-e egy B tervet.

Emlékeztetett: az unióban napirenden van, hogy adjanak-e ötvenmilliárd eurót Ukrajnának.

Orbán Viktor szerint ez annak a jele, hogy a többség még mindig azt gondolja, az előző, már megbukott startégiát kell folytatni, azt kell finanszírozni. A miniszterelnök hozzátette, ez a vita nagy feszültséget okoz az európai országok között, és legalább két hónapig fog tartani.

Tájékoztatom az elnök urakat, hogy Magyarország egy B tervet szorgalmaz, amely tűzszünetre, béketárgyalásokra és egy új európai biztonsági architektúra felépítésére irányul, és amely megnyugtató Ukrajna számára is, és elfogadható az oroszoknak is

– mondta a kormányfő.

Orbán Viktor hangot adott azon meggyőződésének, hogy az új európai biztonsági architektúrában Törökországnak, és Törökországon keresztül a türk világnak is meg kell jelennie, mert Törökország nélkül nem lehet elképzelni egy fenntartható és hosszú távú európai biztonsági struktúrát.

A teljes cikk a vg.hu-n olvasható.

Fotó: Fischer Zoltán / MTI

Ezek is érdekelhetnek

További híreink