Felhívta a figyelmet, hogy a COVID-válsággal, az orosz-ukrán háborúval a veszélyek korába léptünk, megrendült a nyugati civilizáció. A Nyugat befolyása és tekintélye egyre csökken. Most már nem szellemi és demográfiai, hanem hatalmi és anyagi visszaszorulásról van szó. 1990-ben a kőolaj, a földgáz és a kőszén 90 százalékát Európa tartotta kézben, ma az USA és Európa együttvéve 35 százalékát ellenőrzi. Az afrikai nyersanyagok 50 százaléka Kínába megy. Arra is rámutatott, a nem nyugati civilizációk átvették a nyugati technológiákat, de a nyugat értékeit nem, azoknak ellenállnak.
A kormányfő kifejtette álláspontját az Európai Bizottság javaslatáról, miszerint minden tagállamnak 15 százalékkal csökkenteni kell a gázfogyasztását és “szolidaritási alapon” ki kell segíteni egymást. Szerinte ez azt jelenti, hogy a bizottság el akarja venni a gázt azoktól, akiknek van, ahelyett, hogy a németeknek nem engednék leállítani az atomerőműveiket. Mint folytatta, az Európai Unió el akarja érni, hogy a tagállamok korlátozzák a középületek – hivatalok, iskolák – nyári hűtését és téli fűtését. Mint mondta, ez is alátámasztja, hogy a Nyugat kezében már csak a katonai erő és a tőke van, az „anyagcsatát” viszont elveszítette.
Szerinte a migráció kettéválasztotta Európát. A kontinens nyugati felét “poszt-nyugati világnak” minősítette, itt európai és nem-európai népek élnek együtt, ők megszűntek nemzetállamnak lenni. Hangsúlyozta, 2050-re a nagyvárosaikban többségben lesznek a nem-európaiak. Közép-Európa ezzel szemben megtartotta önmagát, “a Nyugat szellemi értelemben Közép-Európába költözött.” A politikai csaták alapja az, hogy a poszt-nyugati világ saját politikáját rá akarja kényszeríteni Közép-Európára, amely ellnáll ennek. Felhívta a figyelmet, a következő generációknak azzal is szembesülniük kell majd, hogy nem csak délről, hanem majd nyugatról is védekezniük kell az iszlámmal szemben. A gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban kifejtette, a gender-vitát Varga Judit igazságügyi miniszternek sikerült leválasztani az uniós pénzekről szóló vitáról, a források meg fognak érkezni Magyarországra.
“Valójában a nagy történelmi csata, amit vívunk az a migráció, a demográfia és a gender kérdésén fog eldőlni. A háború, a gazdasági válság, a háborús infláció mind-mind lényeges, de nem ez a valódi történelmi csata” – fogalmazott. Kitért a visegrádi megállapodásra, amelynek alapja a lengyel-magyar együttműködés. A két ország stratégiai érdekei a háborúval kapcsolatban egybeesenek: békét szeretnénk, és nem akarjuk, hogy az oroszok közelebb kerüljenek hozzánk.
A lengyelek viszont úgy tekintenek a konfliktusra, hogy az orosz-ukrán háborúban ők is benne vannak, viszont Magyarország abból ki akar maradni, mivel ez nem a mi háborúnk. A cseh és a szlovák kormányok jó pontokat akarnak gyűjteni a poszt-nyugati Brüsszelnél. “Ez olyan, mint amikor az ember égő istállóba köti be a lovát” – fűzte hozzá. Magyarország célja, hogy a magyar szülőknek ne kelljen elesett fiaikat siratni, ezért kell kimaradni a konfliktusból. „Csak mi, magyarok adtunk vért ebben a háborúban, a bennünket kritizálók egyet sem. Ezért Magyarországnak joga van szomszédos országként azt mondania, hogy a béke az egyetlen megoldás” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, a NATO erősebb mint Oroszország, ezért Moszkva soha nem fog a szövetség ellen támadást intézni. Arról is beszélt, Magyarország dolga most az egyensúlyozás, hogy az uniós lépések ne veszélyeztessék a moszkvai kapcsolatainkat, de az is legyen tiszta képlet, hogy a nyugati szövetségi rendszerhez tartozunk.
Szerinte, ha Donald Trump maradt volna az amerikai elnök, és Angela Merkel a német kancellár, az orosz-ukrán háború nem tört volna ki. Emlékeztetett, a nyugat semmi vette Oroszország biztonsági igényének megfogalmazását, hogy ellenzik Ukrajna NATO-tagságát és ukrajnai fegyver telepítését. Mivel nem hallgatták meg az oroszokat, most fegyverrel szereznek érvényt érdekeinek. Elmondta, a nyugati stratégia – amely négy pilléren alapult – kudarcot vallott, “mind a négy kerék defektet kapott”. A négy pillér ez volt: nyugati kiképzők és fegyverek szállítása Ukrajnának, a szankciók destabilizálják Moszkvát, és az oroszoknak fájni fognak annak gazdasági hatásai. Azonban eddig nem az orosz, hanem négy európai kormány bukott bele a gazdasági hatások. A Nyugat elveszítette azt is, hogy a világ többi része kiálljon mellette egy ilyen konfliktusban.
A miniszterelnök hangsúlyozta: az EU-nak teljesen meg kell változtatnia stratégiáját, nem kell valamelyik fél mellé állni a konfliktusban, hanem a békét kell elérnie, közvetítői pozíciót kell vállalnia. A kormányfő úgy vélekedett, nem lesz orosz-ukrán béketárgyalás, Európa nem tudta érvényesíteni a minszki megállapodást, ezért amerikai-orosz tárgyalásokra lesz szükség.
Arról is szólt, hogy az energiaválság terén az oroszok jól járnak, hiszen kevesebb energiát több pénzért adnak el. Az amerikaiak is jól jönnek ki belőle, a kínaiak is nyernek, hiszen hiszen az arab világ helyett most az oroszoktól tudnak importálni. Az Európai Unió viszont vesztese a folyamatoknak. A rezsicsökkentés átalakítása kapcsán azt mondta, a 2013 óta létező rendszer nagy eredmény, hiszen korábban a magyarok jövedelmének jelentős részét elvitte a közszolgáltatások ára, a családokat tehermentesítették. A hatósági ár jól is működött tíz évig. A háború, a háborús energiaárak kibillentették a rendszert. Sikerülni fog azonban megvédeni rezsicsökkentést, az átlagfogyasztásig megmarad a teljes támogatás. Aki ezt átlépi, az sem a piaci árat fizeti, hanem az állam kompenzálja őket a lakossági tarifával. A nagyságrendekről szólva elmondta: az állam számára 2021-ben még (ekkor a rezsicsökkentés mértéke kisebb volt, mint a piaci ár) 296 milliárd forint volt ez az összeg, ami 2022-ben 2 ezer 51 milliárd forintra emelkedett. Ez már hétszeres összeg, ezt a magyar gazdaság ebben a formában nem bírna ki.
Magyarország jövőjével kapcsolatban kifejtette, a globális recesszióban el kell érni, hogy mi legyünk a lokális kivétel, ez a kormány számára a prioritás. Ezért ki kell maradni a háborúból, a migrációból, a genderőrületből, a globális minimumadóból és az általános európai recesszióból. A feladatok között sorolta, hogy új megállapodásokat kell kötni az EU-val, Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal. Így 2024-re gazdaságunk visszatérhet a régi növekedési pályára.
Szerinte 2030 fontos év lesz, ez a céldátum, ekkor kell Magyarországnak a csúcsponton lennie. Ekkor komoly válság lehet az Egyesült Államokban, illetve eurózóna válsága is beköszönthet. Ezt az északi-déli eurózóna-tagállamok közötti feszültségekkel magyarázta. Ekkor az unión belüli politikai erőviszonyok is felborulhatnak, hiszen Közép-Európa nettó befizetővé fog válni, tehát új helyzet alakul ki az Európai Unióban.
Magyarországnak, hogy globális visszaesésből kimaradjon, több feladatot kell teljesíteni. Hatékony a határvédelmünk, a családpolitika, megkezdődott a hadsereg fejlesztése,
diverzifikáljuk az energiaforrásainkat, okosan kell kihasználni a technológiai váltásokat (például világszinten harmadikok vagyunk az e-autókhoz szükséges akkumulátor gyártásban), továbbra is érkezzen nyugati és keleti külföldi tőke, fontos a politikai stabilitás, már megkezdődött a politikai generációváltást, a magyar nemzetnek komoly ambíciói vannak, a magyarságnak együtt kell maradnia.
