Orbán Viktor miniszterelnök az idei bálványosi szabadegyetemen beszélt arról, hogy készül egy nagy terv, amely Magyarország számára kijelöli a következő évtizedek főbb sarokpontjait. Azóta kiderült, hogy a kormányfő a gazdasági semlegesség mellett teszi le voksát, hogy ez pontosan mit jelent, ennek a részleteit ismertette most a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
Ha semlegesség, akkor Ausztria és Svájc
Tőlem is kérdezték, mi lesz, valami lesz – kezdte a beszédét Orbán Viktor. A miniszterelnök hozzátette, akkor tud Magyarország ilyen rendezvényt tartani, amikor mi vezetjük az uniós elnökséget. A kormányfő a rendezvény célja, hogy visszakanyarodjunk a normális kerékvágásba és arra irányítsuk a figyelmet, ami az elnökség célja. Emlékeztett, hogy volt egy békemissziója, utána jött az árvízi védekezés, de az uniós elnökség céljáról nem nagyon volt tudósítás.
Pedig komoly dologról van szó, szokatlanul nehéz időszakban vette át Magyarország az unió soros elnökségét – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette, a gazdasági semlegesség és a versenyképesség olyan kifejezés, amiről sokat fogunk mostanában a beszélni. Szerinte a versenyképességről könnyű beszélni, van futóverseny, vannak éltanulók és lamaradók, tette hozzá.
Hangsúlyozta, a gazdasági semlegesség meghatározása nehezebb feladat, egy furcsa jelző szerkezet. Ha ezt halljuk ,akkor az jut eszébe, hogy Ausztria, Svájc.
Ma ezzel a rendezvénnyel tesz egy kísérletet arra, hogy a semlegesség kifejezést bevezzük a gazdaság területére is.
Nem könnyű paktumot tető alá hozni az EU-ban
Beütötte a chat GPT-be, hogy ez mit jelent, szerinte a szövegírók és újságírók munkája veszélyben van. Ha az ember elolvassa a választ, akkor azonban az ember érzése, hogy ezek a szavak üresek. Ezért nem lehet erre hagyatkozni, tette hozzá.
A kormányfő szerint a magyar elnökség központjában a versenyképesség gondolata áll, azt vették a fejünkbe, hogy mivel a problémát leginkább ebben látta Bóka János és csapata, arra a következtetésre jutottak, hogy nem elég beszélni róla, hanem rá kell venni az európai vezetőket, hogy egy nagy találkozáson kössön Magyarország velük egy versenyképességi paktumot. A miniszterelnök szerint nem könnyű egy ilyen paktumot tető alá hozni, itt vannak akadályok, kátyúk gyerekesen viselkedő biztosok és politikusok akik magukat nevettetik ki.
Ugyanakkor komoly aggodalomra ad okot a miniszterelnök szerint, ugyanis ahogy erről kezd az ember beszélni, két problémával találja magát szembe. Egyrészt problémákról beszélni nem szabad az unióban, szerinte tabutéma az általános problémákról beszélni. Másfelől már korábban megírták a nyugat hanyatlásáról, egyből beleesik egy vitába és megkapja a nyugat ellenes címkét. Hangsúlyozta, hogy önmagában kockázatos a versenyképtelenségről beszélni.
Egy feddhetetlen brüsszelita írta meg a versenyképtelenségi problémákat
A kormányfő a Draghi-jelentésre is kitért, ami kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy egy „feddhetetlen brüsszelita” írt, ezért más súllyal esik latba, hogy ő írta. A legfontosabb megállapításai a következők:
- az Eu gazdasági növekedése tartósan lassabb volt, mint az amerikai növekedés
- az uniós versenyképesség lassabban növekszik
- Európa korábban képes volt kielégíteni az import vámmal való igényét, a viszonylag olcsó energiaforrás azonban eltűnt, a z EU teljes GDP növekedését emiatt elvesztette, miközben jelentős pénzügyi forrásokat kellett átcsoportosítani. Ma az EU vállalati kétszer háromszor nagyobb villamos energiaárral dolgoznak, mint Amerikában, és a gáz esetében ez a különbség négyszeres-ötszörös.
- az EU világkereskedelmi részesedése csökken, a fejlett technológiák terén folyamatosan romlik a pozíciója,
- az unióban működő vállalatok 60 százaléka a különböző szabályozásokat a legnagyobb akadályoknak tartja.
- Draghi azt is mondja, hogy az unió először lép olyan növekedésbe, amikor a növekedést már nem a munkaerő bővülés támogatja.
- Eközben az eu vállalati fele annyit költöttek a kutatásra, mint az amerikai vállalatok.
Munkahely elvesztést okoz a green deal
Draghi azt is mondja, hogy hiába a zöld kezdeményezés, a politikai értelme megkérdőjeleződik, ha a dekarbonizáció az unió iparának visszaesésésehez vezet. A kormányfő szerint mellbevágó az a megállapítás, hogy ha teljesülnek is a megújulókra való célkitűzések, akkor 2030-ra nem csökken azoknak az óráknak a száma, amelyek során a fosszilis energiahordozók viszik a prímet.
Ugyanakkor vannak a jelentésnek bíztató megállapításai is, ilyen az elektromos átállás. Draghi szerint sikeres lehet ,ha nem feltétlen az uniós szereplők járnak jól vele.
Az állami támogatás kulcsfontosságú az iparág megerősítésében, azonban Európa csak Japán és Dél-Korea mögött áll az akkumulátor támogatás terén.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Facebook
