Másfél évtized alatt több gazdasági válságperiódussal kellett megküzdenünk, ám ezek közül az egyik legsúlyosabb csapást Gyurcsány Ferenc kormánya mérte ránk, kezdve azzal, hogy a 2006-os kampány során eltitkolt költségvetési adatokkal csak nagyon rövidtávú kormányzóképességre tett szert, ám annál nagyobb kárt okozva az országnak.
Erre is utalt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a Parlament őszi ülésszakát megnyitó napirend előtti beszédében:
Nem fogadhatjuk el, hogy visszatereljék az országot a Gyurcsány-korszakba, amibe kis híján az egész ország belegebedt. Magyarország nem kér egy újabb Gyurcsány-korszakból.
Hogy mire célzott Orbán Viktor, azt nem nehéz kitalálni, egy nemzetbe „égett bele” a Gyurcsány-Bajnai korszak gazdasági ámokfutása.
A megszorítások „atyja”: Gyurcsány Ferenc egy sajtótékáztatón – Fotó: Karnok Csaba (KC) – Délmagyarország (DM)
Hogy milyen kárt okoztak, a Nézőpont tanulmánya szerint abból kell kiindulni, hogy 2008-at megelőző utolsó évben a költségvetési hiány 5 százalék volt, ezt megelőzően pedig 9,2 százalék. Az államadósság 2008-ra 7 százalékponttal nőtt 2006-hoz képest. A munkanélküliség 2008-ra 0,5 százalékponttal magasabb volt, mint az ezt megelőző, legutóbbi országgyűlési választásokkor. A nyilvántartott álláskeresők száma 2010-ben éves átlagban már 583 ezer fő volt, de az év bizonyos időszakában meghaladta a 700 ezret is. A második Gyurcsány-kormány megszorító fiskális politikát alkalmazott már a 2008-as globális válság előtt is..
Célkeresztben a nyugdíjasok.
Ennek következményeként a 2006-os választási győzelem egyik fő „politikai termékét”, a 13. havi nyugdíjat először 80 ezer forintban maximalizálták, majd fokozatosan megszüntették az újonnan nyugdíjba lépőknek. Végül Gyurcsány addigi minisztere, Bajnai Gordon által alakított átmeneti kormány 2009-ben bejelentette, hogy nem fizetik ki a 13. havi nyugdíj második felét, majd teljesen megszüntette az intézményt.
Szintén a második Gyurcsány-kormány alatt kezdték el növelni a nyugdíjkorhatárt, amely a Bajnai-kormány intézkedéseinek köszönhetően növekedett 62 évről 65 évre. A nyugdíjkorrekció 2009-ben történő átütemezése, illetve a 2010-es elmaradása szintén a szocialista kormányok megszorító politikájának volt köszönhető, ahogy az is, hogy a nyugdíjak tartós növekedését elősegítő svájci indexálás rendszere felfüggesztésre került.
Adómóka
Gyurcsány Ferenc már a válság első jeleinek hatására azt javasolta 12 pontjában, hogy halasszák el a 2009. évi adócsökkentésre vonatkozó döntést. Ezt követően további állami kiadáscsökkentés következett: befagyasztották a közszféra béreit (tehát bérnövekedésről csak akkor lehetett tárgyalni, ha csökkent az intézményben dolgozók száma), megszüntették a közszféra 13. havi munkabérét. A személyi-jövedelemadó alsó adókulcsa 18 százalékról 19 százalékra növekedett, igaz, az új sávba kerülés határa is növekedett, először 2,2 millió, majd 3 millió forintra. A magasabb jövedelműek adókulcsa 36 százalékról 38 százalékra nőtt. Megszüntettek olyan adómentes juttatásokat, mint például az üdülési csekk vagy az étkezési jegy – áll az elemzésben, amely arra is kitér, hogy az ingatlandót az Orbán-kormány megválasztása óta ellenzi, azt sem az IMF, sem a koronavírus hatására nem engedte bevezetni, mivel a magyarok ingatlantulajdona nem minden esetben fedi a valós vagyoni helyzetüket.
Devizaválság a köbön
Gyurcsány Ferenc és a baloldal kormányzása alatt Magyarország teljes mértékben kiszolgáltatottá vált a külföldi hitelezőknek, az IMF-nek és a Soros-spekulánsoknak. A befektetők elfordultak Magyarországtól. Magyarországot eladósították devizában, csakúgy mint a családokat és az az önkormányzatokat.
Hazánk az IMF csapdájában, íme a segítség ára – Fotó: Shutterstock
A baloldal 2002 és 2010 között 200 milliárd forintról 7500 milliárdra növelte a családok eladósodását és 200 milliárd forintról 1200 milliárdra az önkormányzatok adósságát. A baloldal kormányzásának romjait a Fidesz-KDNP takarította el, és 2010 óta pénzügyileg és gazdaságilag stabilizálta az országot, annak ellenére, hogy hol a COVID, hol a geopolitikai feszültség sújt bennünket.
Hogy mi történt ez idő alatt a fiatalokkal? Célzottan a fiatalok megsegítésére irányuló programcsomagról a Gyurcsány-féle „válságkezelés” nem rendelkezett. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején ez a társadalmi csoport nem részesült az életkezdéshez szükséges kedvezményekben.
Címlapkép: Unger Tamás Vas Népe
