Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke ismerteti a bizottság környezetvédelmi terveit Brüsszelben 2019. december 11-én.
Fotó: Stephanie Lecocq / MTI/EPA
Az EU-csúcs előtt pontosan egy nappal mutatta be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) nevű programját, amelynek célja, hogy az EU 2050-ig klímasemleges legyen. A következő 30 évben erre tengernyi pénzre lesz szükség, amelyek már a következő, hét esztendős közösségi büdzsé keretét is jelentősen befolyásolja majd. Tudniillik a Green Deal a tervek szerint 100 milliárd eurós költséggel bír a 2021-2027-es költségvetési ciklusban.
Miközben az EU-csúcsot “megszervező” Charles Michel, az uniós tanács elnöke úgy fogalmazott a tagállami vezetőknek küldött levelében, hogy a közösségi büdzsé kapcsán fel kell adni a korábbi merev álláspontokat, addig sok a fenntartás a 2021-2027-es költségvetés, finnek által beterjesztett koncepciója miatt – különösen a V4-es országok “táborában”.
Mint ismertté vált, hozzávetőleg 50 milliárd euróval alacsonyabb összeget állapít meg az Európai Bizottság által eredetileg javasolthoz képest a következő hétéves uniós pénzügyi tervről (MFF) szóló tárgyalási keret, amit a napokban juttatott el az EU soros finn – hamarosan leköszönő – elnöksége a tagállamoknak.
Ez mostani, 2018-as árakon a következő hét esztendőre 1087 milliárd eurót jelent, amely a bruttó nemzeti jövedelem, a GNI 1,07 százaléka. Eddig a tényleges kifizetések a GNI valamivel több mint 1,1 százalékára rúgtak. Az Európai Bizottság egyébként a költségvetési vitát elindító – 2018 májusi javaslata – a pénzügyi keretre 1135 milliárd eurót javasolt.
A finn javaslat Magyarország számára nagyon rossz hír, tudniillik a maximálisan elérhető forrásmennyiséget 1,55 százaléknál húznák meg a jelenlegi 1,95 százalékkal szemben. Ráadásul a finnek még egy olyan változtatást is javasoltak, miszerint a hetven százalék feletti fejlettségi szintet elérő tagállamoknál ezt a plafont a GDP 1,50 százaléknál húznák meg. A fentiek leegyszerűsítve azt jelentik: az eddigihez képest akár 25 százalékkal kevesebb uniós pénzt költhetünk.
Borítófotó: A Greenpeace környezetvédő szervezet aktivistái tüntetnek az EU-tagországok állam- és kormányfői évzáró találkozójának helyszínéül szolgáló brüsszeli Európa épületen 2019. december 12-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
