Az EP választásokat követő németeknek olyan érzésük lehetett vasárnap éjjel, mintha osztott képernyőt néznének. Emmanuel Macron francia elnök a szélsőjobboldaltól elszenvedett megsemmisítő vereségére reagálva bejelentette, hogy feloszlatja a nemzetgyűlést. A saját kancellárjuk, Olaf Scholz viszont egész egyszerűen olajra lépett.
Scholz, az éjszaka legnagyobb vesztese, néhány szelfi erejéig megjelent pártja székházában, majd eltűnt, és a stábjára hagyta azt finoman szólva sem irigylésre méltó feladatot, hogy megmagyarázza a szociáldemokraták több mint száz éve legrosszabb választási eredményét.
Ha Scholz azt hitte, hogy elkerülheti a számonkérést, miután pártját a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) a megalázó harmadik helyre verte, akkor nagyot tévedett. A kancellár szerint az előrehozott választás nincs benne a pakliban. A gond csak az, hogy ez már nem rajta múlik.
Tény, hogy a koalíciós kormányt leszavazták, és Olaf Scholznak új választásokat kell kiírnia, ugyanúgy mint Macronnak – mondta Markus Söder bajor miniszterelnök a német közszolgálati televízióban a választás után. Még a baloldali Die Zeit egyik kommentátora is új választásokat sürgetett – már nyárra.
Akárcsak Franciaországban, az európai választás a kormány iránti bizalmatlansági szavazás volt – írta Alan Posener.
Bár konkrét terv és bejelentés eddig még nem hangzott el egy előre hozott választásról, a német kormánykoalíció képviselői a Politico című brüsszeli lapnak már elmondták, hogy felkészültek erre az eshetőségre. A vasárnapi választás során a három koalíciós pártot a németek alig 31 százaléka támogatta.
Olaf Scholz a legnépszerűtlenebb kancellár
Alig két és fél évnyi hivatali idő után Scholz kormánya immár a sokadik törésponthoz érkezett. A belharcok és – a legtöbb kritikus szerint – a hozzá nem értés következtében Scholz kormánya a modern német történelem legnépszerűtlenebb kabinetjévé vált. A németek több mint kétharmada ki is fejezte ebbéli véleményét. A kancellár személyes népszerűségi mutatója is negatív rekordot döntött, több mint 70 százalék elégedetlen az általa végzett munkával.
Scholz lejtmenete az energiaválsággal kezdődött, majd megalázó vereséget szenvedett az ország alkotmánybíróságától, amely alkotmányellenesnek ítélte a költségvetést. A novemberi döntés ráadásul több tízmilliárd eurótól fosztotta meg a koalíciót. A szövetséget azóta is belső ellentétek feszítik; a két baloldali párt, Scholz Szociáldemokrata Pártja (SPD) és a Zöldek állandó harcban állnak a Christian Lindner pénzügyminiszter vezette, fiskálisan konzervatív Szabad Demokrata Párttal (FDP).
Egyszerűen fogalmazva: az SPD és a Zöldek több pénzt akarnak költeni, az FDP pedig Németország alkotmányos adósságfékére (és saját fiskális ortodoxiájára) hivatkozva kevesebbet.
Ez a patthelyzet a következő hetekben fog kiéleződni, amikor a koalíciós pártok a 2025-ös költségvetésről szóló tárgyalások utolsó fordulójába kezdenek. Július elejéig, a nyári szünet előtt szeretnének megállapodásra jutni, de mivel az összes fél számára a politikai túlélés a tét, az alku valószínűtlennek tűnik.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: AFP
