A társasági adó rendszere 2017-től az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezményével bővült – emlékeztetett az Írisz Office. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) most közzétette az ezen kedvezménnyel kapcsolatos ellenőrzések tapasztalatait, ezzel is segítve az adózókat a helyes jogalkalmazásban.
Az adókedvezményt az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások vagy felújítások után lehet igénybe venni a társasági adóból, az üzembe helyezés utáni adóévben – vagy a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azutáni öt adóévben. Az adókedvezmény igénybevételéhez külön igazolás nem szükséges, de a feltételek teljesítését a NAV az első igénybevételt követő harmadik adóév végéig legalább egyszer vizsgálja.
Az adóhivatal ellenőrzési tapasztalatai alapján a legtöbb jogosulatlan adókedvezmény igénybevétel a napelemes rendszerekkel kapcsolatos.
Nem számolható el például költségként, vagyis nem jogosít kedvezményre a megújuló energiaforrásból villamos energiát termelő berendezés beruházási költsége – emelte ki a VG.
Kivéve akkor, ha megújuló energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, saját tevékenységet szolgáló berendezés, ami villamos energia termelésére nem képes. Ilyen például az elektromos – szondás, talajvizes, levegős – hőszivattyú; a gázmotoros hőszivattyú; a napkollektor.
A napelemes rendszer bekerülési értéke adókedvezményként nem vehető figyelembe, ha a napelem mint megújuló energiaforrás villamos energia termelésére alkalmas berendezés. Fontos tudni, hogy az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(Borítókép: Békés Megyei Hírlap / Bencsik Ádám)