A nyugdíj összegének kiszámítása, mint ismert, mindig az adott évben érvényes valorizációs szorzószámok figyelembe vételével történik. A szorzószámokkal hozzák szintre a korábbi évek kereseteit a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez. Ezek, az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére, és okozhatnak esetenként nagyobb különbséget a nyugdíj összegénél a megállapítás éve szerint – írta meg a HRportal a közelgő határidő kapcsán.
A jogszabályok szerint, hat hónapra visszamenőleg van lehetőség a nyugellátás igénybevételére, azaz június végéig még lehet a tavaly decemberi feltételek szerint kérni annak megállapítását, feltéve, ha a jogosultsági feltételek
- az életkor betöltése és
- a szükséges szolgálati idő, illetve
- a „nők 40” esetében a negyven év jogosultsági idő,
már ebben a korábbi időpontban is teljesültek.
Mikor mi számít?
Röviden összefoglalva ha tavaly elértük a jogosultságot, de idén vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összegét az ezévi szabályok szerint számítják és legközelebb 2025-ben részesülünk az éves januári nyugdíjemelésben, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj 2025-ben esedékes összegében.
Ha már tavaly is fennállt a nyugdíj-jogosultság, és idén visszamenőleg, 2023-tól vonulna nyugdíjba valaki, akkor esetében a tavalyi szabályok szerint történik meg a nyugdíjszámítás, és az éves januári rendszeres nyugdíjemelésben már az idei évre is részesülhet. Ebben az esetben már erre az évre vonatkozó tizenharmadik havi járandóság összegét is megkaphatja a nyugdíjas.
Ha valaki így dönt, akkor tehát nemcsak félévi nyugdíjat kap meg visszamenőlegesen egy összegben, hanem a tizenharmadik havi ellátást is.
„Érdemes azonban átgondolni, hogy megéri-e visszamenőleg nyugdíjba vonulni, hiszen idén a múlt évinél 14,2 százalékkal magasabb valorizációs szorzókkal számolnak, így a nyugdíj eleve magasabb összegű lesz” – fogalmazott a Világgazdaságnak Farkas András nyugdíjszakértő.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Shutterstock
