A lyukas lepedő.
A lyukas nemzeti lobogónk igazi szimbólumává vált a forradalomnak. Zászlónk ilyen szintű megcsonkítására ésszerű volt a magyarázat: a magyarok a gyűlölt kommunista címert metszették ki a piros-fehér-zöld sávok közül.
Azonban nem minden pestinek volt magyar zászlaja otthon. Ezért ők, szolidaritásuk és szimpátiájuk jeléül egy fehér lyukas lepedőt függesztettek ki a lakás erkélyeiről.
A golyóálló Falábú Jancsi
Nem egy Rejtő karakter, de nem is egy magyar kalóz a fent említett férfi; ő bizony az ötvenhatos forradalom egyik jelentős utcai alakja volt. A legenda szerint a Mész János néven született férfi mindig azt mondogatta a harcostársainak, hogy őt bizony a golyó sem fogja. A sors fintora továbbá, hogy november negyedikén egy golyó által sebesült meg, s tizenöt nappal később belehalt a sérüléseibe.
A kivégzett nők
A forradalom leverése utáni megtorlásokban nem csak a pesti srácokat ítélték el, hanem a pesti lányokat is. A hős nők társadalmi összetétele változatos volt: Tóth Ilona orvosi egyetemista volt, és röpcédulákat gyártott, valamint orvosi eszközökkel megöli Koller István, ÁVH-s tisztet.
A gyilkosság körülményei zavarosak, de Tóth Ilona nem tagadta a vádakat, s ötvenhétben végezték ki. Magori Mária munkáscsaládból származott, anyja tizenhat gyermeket nevelt. A felkelés idején Molotov-koktélokat gyártott és páncélautókat robbantottak fel társaival együtt. Magorit 1959-ben végzik ki.
A trükkös tányérok
A forradalom idején a tankok megállításának elterjedt módszere a híres-neves Molotov-koktél volt. A magyar ifjak és lányok ennél leleményesebb módszert is kitaláltak a szovjet szörnyetegek megfékezésére. Történt ugyanis, hogy a furfangos Corvin-köziek lefordított leveses tányérokat pakoltak fel az utcára, amit a harckocsik vezetői aknáknak gondoltak. A pesti srácok ilyen módszerekkel is megállásra bírták a fémmonstrumokat.
A zsidó pesti srácok
A pesti zsidóság sem felejtette el, hogy bizony milyen szörnyűségekre is képes egy diktatúra. A forradalmárok között számtalan zsidó vallású fiatalt is megtalálhatunk, a leghíresebb közülük Angyal István, aki a haláltáborokat is megjárta, de nem érzett gyűlöletet hazája iránt. Baloldalisága miatt a rendszerváltozás után az utódpártok megpróbálták kisajátítani „maguknak”az emlékezetét.
Azonban Angyalon kívül is több zsidó, vagy zsidó gyökerekkel rendelkező ragadta meg a lyukas zászlót, mint Gáli Jóska, aki az utóvédharcokban jeleskedett, vagy Dr. Rajki Márton, akit az Újpesti Forradalmi Bizottság vezetőjeként végeztek ki.
Cigányok a magyar szabadságért
Hazánk legnagyobb etnikai kisebbségéből, a cigányság soraiból is sokan csatlakoztak a rendszerellenes csapatokhoz. Csányi Sándor, a színész Csányi Sándor nagybátyja a Thököly úti fegyveres csoporthoz csatlakozott, s több páncélost is megsemmisítette. November nyolcadikán adták fel a harcot, s ’59-ben kivégezték társaival együtt.
Strausz Károly Soroksáron egy túlnyomórészt roma fiatalokból szerveződő ellenálló csoportot vezetett a forradalomban. Az osztag tagjai többnyire rokoni kapcsolatban álltak egymással, ezért Strausz az utolsó napig igyekezett egyben tartani a csoportot. November 11-én a budapesti szabadságharcosok közül utolsóként tették le a fegyvert. 1959-ben halálra ítélték, majd ezt 1960-ban életfogytiglanra módosították. 1974-ben szabadult.
A csepeli Sztojka László pedig az ottani pártszékház ostromában vett tevékenyen részt, amiért 1969-ig börtönben kellett maradnia.
A rock’n’roll királya a forradalom mellett
Elvis Presleyről szinte mindenkinek a fehér öltöny és a csípőmozgás marad meg, ám Elvis több ennél. 1957 januárjában, karrierjének csúcsán egy amerikai tévés műsorban lépett fel. Miután elénekelt hat számot, a műsorvezető, Ed Sullivan visszaszólította a színpadra. A showman felkonferálás közben szót ejtett azonban Elvis jövőbeli terveiről.
A híres énekes szeretett volna egy segélykoncertet szervezni a magyarok számára, s arra kérte a rajongóit, hogy támogassák adományokkal a magyar egyházakat és vöröskereszteket az újjáépítésben.
Debrecen szerepe
A fővároson kívül az országos számos pontján is megpróbálták megdönteni a kommunista hatalmat. Kevesen tudják azonban, hogy az első, a karhatalom megvédésére irányult lövés a Kálvinista Rómában dördült el, mely halálos áldozatokat is követelt magának.
Visszaemlékezések szerint a hajdúsági megyeszékhelyen már délelőtt megkezdődtek a tüntetések, míg a fővárosban csak a délutáni órákban történt meg ugyanez. A kronológiát tekintve tehát innen indult a forradalom, a debreceniek voltak az elsők, akik a világ legnagyobb szárazföldi hadseregével rendelkező hatalom helytartói ellen fel mertek vonulni, fel mertek kelni.
Borítókép: pestbuda.hu
