Több változás is életbe lépett augusztus elsejével, ám ezek hatása akár ki is egyenlítheti egymást. Az árstopok augusztus elsejei kivezetését követően tizenöt százalékra nőtt a kötelező akciók mértéke – ezzel egyes korábbi árstopos termékek olcsóbbak is lettek, valamint szintén hónap elejétől (a év végéig) hidegélelmiszer vásárlására is felhasználhatók a Szép-kártyák – írja a Magyar Nemzet. Ugyanakkor a fogyasztás beindulása elsősorban a reálkeresetek alakulásától függ, ebben pedig kulcskérdés az infláció letörése, hiszen bár folyamatos a béremelkedés, azt elviszi az infláció – mondta a lap megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Kiemelte,
a fogyasztás beindításában talán az árfigyelőnek van a legnagyobb szerepe, hiszen ez segített fokozni a kiskereskedelmi láncok közötti versenyt.
Ugyanakkor az infláció letöréséhez hozzájárul a magas árak fokozatos bázisba kerülése is, illetve a tavalyinál kedvezőbb energiaárszint. A kérdés csupán a forintárfolyam, hiszen ez bár a tavalyinál erősebb, de azért érdemi gyengülés látszik az elmúlt időszakban.
Fotó: Shutterstock
A kötelező akciókról azt mondta, azért nem hoznak inflációcsökkenést, mert az inflációt az átlagárak alapján számítják ki – több boltban felírják az árakat és ezek átlagát veszik, nem pedig azok minimumát. Ugyanakkor a mindennapi életben valóban olcsóbb a beszerzés, ha több helyről szerezzük be a termékeket – vagy akár csak a boltok közül abban, ahol a megvásárolni kívánt termékkosár olcsóbb.
Ez egy kisebb háztartásnál kevésbé releváns, de egy nagyobb családnál már jelentősebb megtakarítást jelenthet
– mutatott rá Regős Gábor. Igaz, egy alacsonyabb jövedelmű háztartás esetében is nagy szerepet játszhat akár csak pár száz forint is. Ezt jól mutatja az árfigyelő sikere is: sokan figyelnek erre és keresik az olcsó beszerzési forrásokat.
Regős Gábor kérdésünkre kitért rá, a Szép-kártya tudja segíteni a kiskereskedelmi forgalom és ezen keresztül a fogyasztás növekedését, azonban ez a bérek után csak másodlagos tényező. Maga a kártya három csatornán tudja növelni a forgalmat: egyrészt amennyiben a munkáltatók a kedvezőbb adózás miatt adnak pluszjuttatást, másfelől megjelenhet egy előre hozott fogyasztás (könnyebb elkölteni a Szép-kártyákon felhalmozódott pénzeket), harmadrészt pedig a turizmusból a kiskereskedelem felé átcsoportosuló keresleten keresztül.
Ennek lehet egy minimális hatása az egyéb vásárlásokra is, hiszen ha a Szép-kártyás jövedelmet elköltik élelmiszerre, akkor több pénz jut például új ruhát venni. Ám mindenekelőtt itt is a reálbérek alakulása az elsődleges kérdés.
Az áruhitelekre vonatkozó kérdésünkre azt mondta, ha lenne nullaszázalékos teljes hiteldíjmutató melletti kölcsön, az természetesen segíthetne, hiszen a magas kamatok most visszafogják a hitelezést. Ugyanakkor kérdés, hogy ki viselné ennek a költségeit. – Költségvetési szempontból viszont nem térül meg és nincs is forrás arra, hogy az állam nyújtson kamattámogatást jellemzően importból származó műszaki cikkek háztartási beszerzésére – húzta alá Regős Gábor.
Az élelmiszerek mellett ugyanakkor van egy másik inflációt és árakat meghatározó tényező is, ez pedig az üzemanyagárak alakulása.
Regős Gábor erről azt mondta, hogy a forintgyengülés hatása először az üzemanyagárakban jelenik meg. A világpiaci olajárak növekedése miatt is július eleje óta az üzemanyagárak mintegy ötven forinttal, azaz nyolc százalékkal emelkedtek. Ez – figyelembe véve az üzemanyagok 8,1 százalékos súlyát a fogyasztói kosárban – olyan 0,6-0,7 százalékkal emelheti az inflációt.
Mivel nem kizárt a további áremelkedés, ezért ez ennél nagyobb mértékű is lehet, különösen ha figyelembe vesszük, hogy más termékek és szolgáltatások áraiban is megjelenik majd a szállítási költségek növekedése révén.
Borítókép: Figyelő
