Növekvő árakra és bérekre számítanak a vállalkozások

Hírek Tóth Balázs
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) legfrissebb féléves konjunktúrafelvétele arra világított rá, hogy a vállalkozások a következő hónapokban növekvő árakra és bérekre számítanak. A válaszadók 82 százaléka jelezte, hogy a következő félévben nőni fognak a belföldi értékesítési áraik, 4 százalékponttal többen, mint 2022 áprilisában. A vállalkozások 2005 óta egyetlen alkalommal sem számoltak ilyen magas arányban áremeléssel. A cégek legnagyobb csoportja – 38 százalékuk – az inflációval azonos mértékű áremelést prognosztizál.

A 2022. októberi adatfelvétel során összesen 2 135 hazai vállalkozás vezetője számolt be a belföldi értékesítési árak és az exportárak várható alakulásáról, illetve a bruttó bérek múltbeli és jövőbeli változásáról. A 10–49 fős és az 50–249 fős vállalatok számolnak leggyakrabban emelkedő értékesítési árakkal, míg az ágazatokat tekintve az építőipari és a kereskedelmi cégek vélekednek ugyanígy a legnagyobb arányban. Emellett a kereskedelemben kiemelkedően magas azon cégek aránya, amelyek az inflációnál nagyobb mértékű áremelést terveznek.

Nőtt a 6–10 százalék közötti béremelést tervezők aránya

A külföldre értékesítő vállalkozások 63 százaléka úgy ítélte, hogy nőni fognak az exportáraik, ami a 2005 óta vizsgált időszak legmagasabb értéke. 2022-ben a vállalkozások többségénél (84 százalékuknál) nőttek a bérek. A béremelések mértéke a cégek 42 százalékánál átlagosan 10 százalék feletti volt, harmaduknál 6–10 százalékos, 9 százaléknál pedig 1–5 százalékos béremelést regisztráltak. 2023-ra a cégek 81 százaléka jelezte, hogy béremelést hajt végre, 18 százalékuk nem tervez változtatni a béreken, 1 százalékuk pedig csökkenést valószínűsít. Amellett, hogy a béremelést tervező cégek aránya alacsonyabb 2023-ban, a vállalkozások várakozásai a béremelés mértékével kapcsolatban is elmaradnak a 2022-ben megvalósultaktól. A cégek tizede 1–5 százalékos, 47 százaléka 6–10 százalékos, míg 24 százaléka 10 százalék feletti béremelést tervez. A 2022-ben megvalósulthoz képest tehát jelentősen nőtt a 6–10 százalék közötti béremelést tervezők aránya, miközben számottevően csökkent a 10 százalék feletti béremelésben gondolkozóké. A vállalatméret növekedésével nő azoknak a cégeknek az aránya, amelyek 2022-ben bért emeltek, illetve 2023-ban béremelést hajtanak végre. Bércsökkenés 2022-ben kizárólag a 10 fő alatti cégeknél fordult elő (6 százalékuk csökkentett a béren), míg 2023-ban a 10 fő alatti cégek 5 százaléka és az 50–249 fős cégek 1 százaléka számol a bérek csökkenésével. Minden létszámkategóriára jellemző, hogy 2022-höz képest magasabb azon cégek aránya, amelyek 2023-ban nem tervezik a bérek változtatását. A 2022-ben megvalósult béremelésekhez viszonyítva egyedül a szolgáltatást végző cégek esetében mondható el, hogy a jövőre vonatkozó béremelési terveik optimistábbak, csak körükben emelkedett (2 százalékponttal) a béremelést tervezők aránya, a többi ágazat esetében csökkent ez az arány: az építőipari cégek körében 2, a szolgáltatást végzőknél 5, míg az ipari cégek esetében 9 százalékponttal. A szolgáltató cégek 75 százaléka, az építőipari cégek 74 százaléka, a kereskedelmi cégek 82 százaléka, míg az ipari vállalatok 85 százaléka tervez béremelést 2023-ban. A vizsgált ágazatokban a béremelést tervezők többsége 6–10 százalékos béremelést tervez. Az exportáló vállalatok nagyobb arányban hajtottak végre béremelést 2022-ben (a cégek 90 százaléka), illetve terveznek béremelést 2023-ban (91 százalékuk), mint a csak hazai piacra termelő vállalkozások (2022-ben 78 százalékuk vezetett be béremelést, 2023-ra már csak 69 százalékuk tervezi a bérek növelését). Tulajdonszerkezet szerint 2023-ban a hazai tulajdonú vállalkozások 78 százaléka tervez béremelést, a külföldi tulajdonban lévő cégek esetében 88 százalék ez az arány.

Borítókép: Koszticsk Szilárd MTI

További híreink