Magyarországon tíz évvel ezelőtt, 2013. Nőnapján jelenthettük be először, hogy csúcson van Magyarországon a nők foglalkoztatása. Azóta minden évben újabb csúcsot döntöttünk. Európai viszonylatban is kiemelkedő arányban, évről-évre javuló mutatókat eredményez a kormányzat munkaalapú és egyszerre a családokat támogató társadalomfilozófiája, ami a számok tanúsága szerint nemcsak a nemzetgazdaság számára jelent kiszámíthatóságot, elsősorban a társadalombiztosítási rendszer fenntarthatóságával, hanem jelentősen hozzájárul a vágyott vagy épp váratlanul „becsöppent” gyermekek megszületéséhez is. Ott vállalják ugyanis az új életeket, ahol a család anyagi biztonságérzete megfelelő, ahol nincs nagyobb szegénységi-kockázata a gyermeket vállalóknak, mint a gyermekteleneknek.
A 2010 óta javuló tendenciának köszönhetően tavaly soha nem látott (még a Kádár-rendszer kötelező munkavállalásának időszakát is meghaladó) számban dolgoztak a magyar nők: 2,2 millió női foglalkoztatott volt hazánkban. Ez a hivatásban való személyes kiteljesedés mellett azért is fontos eredmény, mert a munkából élők minél nagyobb száma teremti meg a családok és a nemzet nagy családjának létbiztonságát – olvasható Szalai Piroska írásában. Míg 2010 előtt a munkanélküliek számának csökkentésére koncentráltak az akkori kormányok, addig 2010 után a foglalkoztatottság növelése és a családok támogatása egyszerre áll a fókuszban. 2010-ben a 20-64 év közötti nők foglalkoztatási rátája 59 százalék volt, amely tavaly 75,3 százalékra ugrott, ez a növekedés a második legnagyobb (Málta után) az Európai Unióban. A munkanélküliek száma a nők között 2010-ben 207 ezer volt, most 80 ezer, az inaktívak száma is 627 ezer fővel a valaha volt legalacsonyabb értékünk, 461 ezer fővel csökkent a 20-64 éves női népesség tagjai között. A nők munkába állását és a gyermekvállalást egyszerre ösztönző intézkedések modellje (az idén már tíz éves GYED extra, a négygyermekes édesanyák és a 30 év alatti gyermeket nevelő nők számára bevezetett SZJA mentesség stb.) hatékonyan járultak hozzá a női foglalkoztatottság javulásához és a születésszám emelkedéséhez. Ez tükröződik vissza abban az adatban is, hogy a 6 év alatti kisgyermeket nevelő édesanyák foglalkoztatási rátája az elmúlt években jelentősen emelkedett, 2021-ben már 73 százalék volt, így a korábbi, 2010-es sereghajtói pozíciónkat az Európai unió 9. legjobb mutatójára javította hazánk.
Borítókép: SkyPics Studio, PuzzlePix/Shutterstock
