Tavaly az ipari és logisztikai ingatlanok piacán a leginkább meghatározó trend a minden eddigi rekordot megdöntő mértékű külföldi működőtőke-beruházások (FDI) hatásai voltak – összegezte Kalmár Milla, a 108 Hungary Real Estate Kft. nemzetközi ingatlanpiaci tanácsadó cég divízióvezetője a minapi 14. Közlekedéslogisztikai Konferencián. A 2022-ben indított 100 FDI-projekt után, 2023-ban már 209 ilyen beruházás indult, amelyek értéke 6,5 milliárd euróról 13 milliárd euróra ugrott. Egy ekkora mértékű növekedés nemcsak a magyar gazdaságra, hanem a logisztikai ingatlanok piacára is közvetlen hatással van.
Fontos változás, hogy míg 2022-ben a külföldi működőtőke-beruházások fele-fele arányban érkeztek Ázsiából és a nyugati országokból, tavaly már a befektetések 58 százaléka kínai, 17 százaléka pedig dél-koreai volt, míg Németországból csak 1 százalékuk érkezett. Érezhetően megnőtt Kína szerepe az ipari és logisztikai ingatlanok piacán, a kereslet nagy részét bérleti és vételi oldalról is ők generálják. A várakozások szerint 2024-ben ezek a rekordszámok is meg fognak dőlni, egyre több projektet hoznak hazánkba, továbbra is kedvező beruházási célterületnek számít Magyarország – tette hozzá.
Ez a hatalmas mennyiségű beruházás nagyon jelentős áruforgalmat generál, ezen a területen pedig arra kell törekedni, hogy ennek minél nagyobb hányadát fuvarozzák vasúton és vízen – mondta Bíró Koppány Ajtony, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) főtitkára.
A piac eközben átalakulóban van, a bérletre szánt ingatlanok esetén a keresleti oldalon jócskán megnőtt a gyártócégek száma, míg a klasszikus logisztikai igények stagnálnak. Eddig az egyik fő keresleti tényezőt az e-kereskedelemmel foglalkozó cégek jelentették, de részben a kiskereskedelmi fogyasztás csökkenésének hatására ez nagymértékben visszaesett. Emiatt a bérbeadók sokkal nyitottabbak, rugalmasabbak lettek. Egyre gyakoribbak lettek a rövid távú, tenderspecifikus keresések, és erre reagálva a bérbeadók a korábbi, minimum ötéves elköteleződés helyett rövidebb távra is elkezdték bérbe adni a területeket. Emellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a vidéki helyszínek, a bérlők már kevésbé ragaszkodnak a fővárosi bérleményekhez.
Az elmúlt év végére a bérletre szánt ipari csarnokok összterülete országosan meghaladta az ötmillió négyzetmétert. A kínálat jelentősen bővült tavaly, főként Budapesten és környékén, ezt azonban a keresleti oldal nem tudta lekövetni, és az elmúlt évekhez képest ezért érezhetően nőtt az üresedési ráta. A hivatalos adatok szerinti 7,8 százalékos üresedési ráta azt jelenti, hogy országszerte csaknem 385 ezer négyzetméternyi, azonnal elérhető terület áll rendelkezésre.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Író Zoltán / MLSZKSZ
