A megnyitóval a függetlenség óta dédelgetett álma válik valóra a horvátságnak, a híd jelképes és a gyakorlati jelentőségét egész napos ünnepséggel hangsúlyozzák. A programra a függetlenségi háború veteránjai ezer kilométeres gyaloglás után érkeznek meg, és egész nap zenekarok, művészek szórakoztatják az országból összesereglett résztvevőket, illetve a szabadságukat töltő külföldi vendégeket. A 2040 méteres hídon minden generáció részvételével futóversenyt tartanak, utána a műtárgy alatt vízijárművek felvonulása, vetélkedője következik, és estig, a negyed 9-kor kezdődő, másfél órás hivatalos megnyitóig még számos kulturális esemény várható. Mostanáig – kiváltképp az idegenforgalmi szezonban – órákat kellett várakozniuk az utasoknak, illetve az áruszállítóknak ahhoz, hogy Dubrovnik felé folytathassák az utat, hiszen a bosznia-hercegovinai Neum városkát övező 14 kilométeres szakaszon kétszer is át kellett esniük a határellenőrzésen.
Történelem
Ezt a tengeri kijáratot a Raguzai (Dubrovniki) Köztársaság adta át 1718-ban az Oszmán Birodalomnak, egyfajta ütközőzónát képezve közte és riválisa, a Velencei Köztársaság között. A terület boszniai pasa, majd 1878-tól az Osztrák-Magyar Monarchia irányítása alá került, az első világháború után pedig a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, illetve a királyi, majd a kommunista Jugoszláviához. A délszláv állam szétesése után, az 1995-ös daytoni megállapodás értelmében a 80 százalékban horvátlakta Neum és környéke a független Bosznia-Hercegovina része lett, kettéosztva Horvátország területét, jelentős fejfájást okozva Zágrábnak.
A probléma megoldására több ötlet is született. Volt, aki alagutat fúrt volna a bosnyák területek alatt, de egy különleges jogi státuszú autópálya építése is szóba került, amelyen szabad lett volna az áthajtás, az útleveleket csak egyszer, a lehajtó pontokon ellenőrizték volna. De Szarajevó egyik kezdeményezésbe se egyezett bele. Ezért találták ki, hogy a dalmáciai szigetvilág adottságait kihasználva hidat építenek a Pelješac félszigetnél, amivel megkerülik a boszniai-hercegovinai partszakaszt.
Tervező és kivitelező
A teljes projekt – a híd, amely a szárazföldön fekvő Komarnát köti össze a Pelješac-félszigeten fekvő Brijestával, valamint a bekötőutak megépítése – nagyjából 420 millió euróba került. A 2404 méter hosszú, 55 méter magas műtárgy projektjénél a szlovén tervező, Marjan Pipenbaher – figyelembe vette a szomszédos állam tiltakozását, miszerint a műtárgy elvágja Neumot a tengeri kijárattól – úgy határozta meg a magasságot, hogy a híd alatt alatt a legnagyobb hajók is elférjenek.
A terv kivitelezését forráshiány miatt sokáig nem lehetett elkezdeni. Végül az Európai Unió is beszállt a horvát mércével gigaberuházásnak számító projekt finanszírozásába, így kezdődött el 2018-ban az építkezés. A kivitelezés pályázatát a kínai China Road and Bridge Corporation (CRBC) nyerte el, a költségeket 85 százalékban az Európai Bizottság, a maradékot pedig az állami költségvetés fedezte. A híd északi oldalán a bekötő utakat a Strabag, a déli részen pedig a görög Avax építette meg.
