Nemzetközi sztrádán a NÚSZ

Hírek Hecker Flórián
Hiába nő évről évre a magyar utak használata után az államkasszába befolyó összeg, ezek tetemes részét még hosszú ideig elviszik az M5-ös és M6-ös sztrádák ppp-konstrukciói.

A koronavírus a beszedett útdíjakra is kockázatot jelent, a fuvarokban bekövetkező esetleges fennakadások negatívan befolyásolhatják a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) árbevételét – erről is beszélt a csütörtökön megjelent Figyelőnek adott interjújában az állami tulajdonú cég vezérigazgatója. Bartal Tamás jelezte, hogy amennyiben a járvány kitart a nyári csúcsforgalomig, akkor az e-matricás tranzakciókban is visszaesés történhet. Pedig a NÚSZ értékesítése csúcson van: tavaly már meghaladta a bruttó 365,5 milliárd forintot, amely közel 16 százalékos növekedést jelent a 2018-as adathoz képest.

E-matricából körülbelül 14,6 millió darab fogyott nagyjából bruttó 81,6 milliárd forint értékben, ami 9 százalékos plusz.

Pótdíjból 7,5 milliárd származott, e-útdíjból pedig 276 milliárd forint folyt be, amely 18 százalékos növekmény éves bázison. Utóbbi összeg 51 százalékát külföldiek fizették be, az e-matricánál a darabszám szerinti nemzetközi arány 43 százalék fölött alakult.

A vezérigazgató a hetilapnak úgy értékelt, hogy a NÚSZ rendszere világszinten is elfogadott, a legmodernebb GPS technológiára épül és abszolút magyar fejlesztés. A washingtoni Világbank például az elektronikus útdíjfizetés bevezetéséhez Bulgáriának jó gyakorlatként a magyar megoldást javasolta. Szerinte komoly elismerés a high-tech egyik centrumaként is ismert Tajvan útdíjkezelő társaságával kialakított partnerség, amely értelmében a két cég a jövőben közösen indulhat a tevékenységüket érintő tendereken. A NÚSZ Indonéziában tanácsadást nyújt a kormánynak az elektronikus útdíjrendszer pályázatának kiírásához, illetve tagja annak a konzorciumnak, amely elsőbbségi jogot nyert el a versenyeztetés kapcsán. A világ másik végén, a dél-amerikai Ecuadorban is jók a pozícióik: márciusban írhatják alá az ottani közlekedési miniszterrel azt a szerződést, amely a helyi elektronikus útdíjszedési rendszer megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséről szól. A vállalat közelebbi piacokon is aktív, Szerbiában Kragujevac városával vegyesvállalatot alapítottak egy úgynevezett Demo City projekt kivitelezésére.

„Ez már egy konkrét kifektetés. Az utóbbi években egyértelműen nemzetközileg elismert játékossá nőttük ki magunkat, például azért is, mert a mi fenntartási költségünk a bevételeink 11 százaléka körül alakul”

– fogalmazott.

Itthon az e-útdíj terén a fontos fejlemény, hogy március 15-től egy 3,4 százalékos, inflációkövető emelés lép hatályba. A vonatkozó döntést a kormány hozta meg. Bartal Tamás szerint több szempont is indokolja a lépést. Ilyen például, hogy hiába nő évről-évre az útdíjakból befolyó összeg, ennek jókora részét még hosszú ideig felemésztik azok a ppp-konstrukciók, amelyeket a 2002-2010 közötti kormányzat kötött az M5-ös és az M6-os autópályákat megépítő magáncégekkel. Ezek a rossz szerződések 2018-ban mintegy 114 milliárdos kiadást jelentettek.

Az interjú a csütörtökön megjelent Figyelőben olvasható
(Borítókép forrása: Móricz-Sabján Simon)