Az ENSZ globális migrációs tárgyalássorozatával kapcsolatban a magyar kormány álláspontja az volt, hogy diplomáciai súlyánál fogva sem teheti meg, hogy egyből felálljon a tárgyalóasztaltól – mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1 Szemtől Szembe című műsorában. Meg kellett próbálni elmondani a paktum veszélyeit, amely teljesen egyoldalúan kezeli a migrációt.
Úgy vélte, hogy a világban mások úgy gondolják, hogy a migráció megoldhatja a fejlett világ problémáit, de példátlan, hogy egy nemzetközi dokumentum ennyire egyoldalúan, mindenféle árnyalás nélkül áll a migráció pártjára.
Deák Dániel, a Figyelő munkatársa szerint is jó döntést hozott a kormány, amikor felállt az asztaltól. Elmondta, hogy a Figyelőben korábban összeállítást készítettek azokról a személyekről, akik a tervezet kidolgozásáért felelősek. António Guterres ENSZ főtitkár szerint a bevándorlás hasznos és megoldja a fejlett országok problémáit.
Migrációs különmegbízottját, aki a szöveg gondozásáért felel, Soros György ki is tüntetette CEU-n, ebből is látszik, hogy melyik politikai érdekszférához tartoznak – fűzte hozzá.
Az Európai Unión belül sincs egységes álláspont, de még ha ez is meg is történne, a 193 országot tömörítő világszervezetben az unió képviselői akkor sem kerülnének többségbe – tette hozzá.
Kovács István kifejtette: az ENSZ vezetése abba az irányba terelgette a tárgyalásokat, hogy a migrációt segítő szövegtervezet fennmaradjon, amelyben van racionalitás, mivel az ENSZ közgyűlésben a fejlődő országok, a migrációért felelős államok, vannak többségben.
Érdekük a migráció
Elmondta, hogy Afrikát, amely jelenleg és jövőben is migráció bázisa lesz, pont azok a középosztálybeli rétegek hagyják el, akik fel tudnák emelni hazájukat.
Az aktuális rezsimeknek az az érdeke, hogy „szelepként kiengedjék” ezt a tömeget és ráeresszék Európára. Hozzátette, hogy amíg Afrikában a népesség részt tudna venni országának építésében, addig Európában erre már nem képesek, mert nem elég képzettek.
Deák Dániel is megerősítette, hogy a tárgyalások során túlnyomó többségben voltak a kibocsátó államok, amelyek azt képviselték, hogy a fejlett államok befogadó álláspontot képviseljék.
Az ENSZ vezetői szerint nem kötelező érvényű a készülő megállapodás – hangzott el az adásban. Erre Deák Dániel úgy reagált, hogy a szokásjognak nagy szerepe a nemzetközi jogban.
Jelenleg egy olyan értelmezést kialakítani, hogy ezek az alapelvek később kötelező erejűek legyenek és fennáll a veszélye annak, hogy akár évtizedek múltán ezek kötelező érvényűek lehetnek – vélte.
Nemzeti szuverenitást sérthet a brüsszeli eljárás
Csütörtökön jelentették be Brüsszelben, hogy kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen a Stop Soros törvénycsomag miatt, illetve bírósági szakaszba lépett a menekültügyi szabályozás miatt korábban megindított jogsértési eljárás.
Kovács István abszurdnak minősítette mindkét eljárást. Egyrészről a Stop Soros törvénycsomagban meghozott büntetőjogi módosítást bírálják Brüsszelben, amely nemzeti hatáskör, de vitatják a hetedik Alaptörvény módosítást is, amellyel az ország szuverenitását is támadják – vélte. Az Alkotmánybíróságának kellenne kimondani, hogy a magyar alaptörvény prioritást élvez az uniós jogszabállyal szemben – tette hozzá.
A másik ügy pikantériája, hogy az a tranzitzónák miatt indult, amelyet Németország most másol le, és amellyel szemben Jean-Claude Juncker sem emelt kifogást.
A Figyelő munkatársa az eljárásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az Európai Bizottságnak a célja, hogy megváltoztassa Magyarország bevándorláspolitikáját. Az Európai Bizottság első elnöke Frans Timmermans kijelentette, hogy Soros Györgyhöz évtizedes barátság fűzi, ami jelzi, hogy az a Európai Bizottság vezetése külső befolyás alatt áll.
Az eljárás jelzi, hogy Soros Györgynek komoly befolyása van a brüsszeli testületekre – mondta. Soros György időről-időre politikai programot hirdet, amelyben Magyarország központi szerepet játszik, mert ez az ország akadályozza meg, hogy Európában a tervei megvalósulhassanak – vélte Kovács István.
Borítókép: MTI
