Nemcsak a torkukra, hanem az esőkabátjukra is szükségük lehet a magyar szurkolóknak Kölnben

Hírek Andor Attila
Az itthoninál hűvösebb, csapadékosabb időjárás ígérkezik szombaton Észak-Rajna–Vesztfália legnagyobb városában.

A Budapesttől több mint 1100 kilométerre fekvő város közúton – ha nincsenek nagyobb dugók – csaknem 13 óra alatt közelíthető meg. Ugyanakkor nagy valószínűség szerint a labdarúgó-Európa-bajnokság miatt is az átlagosnál nagyobb forgalom várható Németország-szerte. Arról nem is beszélve, hogy a német hatóságok átmeneti határellenőrzést vezetnek be, ami nyilván tovább növeli a menetidőt. Persze erről még keveset tudni,

könnyen elképzelhető, hogy nem minden egyes autót állítanak meg a határon, az ellenőrzés „csupán” a buszokra terjed ki.

De vonattal sem okoz gondot az útvonaltervezés, ugyanis a Kölni pályaudvar Németország nyugati részének fő vasúti csomópontja, emellett a Konrad Adenauer reptér a hetedik legforgalmasabb légikikötő Németországban. Érdekesség, hogy itt található a UPS európai központja.

Szombaton, 15 órakor a magyar válogatott a svájci nemzeti csapattal csap össze, a 2004-ben átadott, 50 ezer fős RheinEnergie Stadionban. Az időjárás nem biztos, hogy a legideálisabb lesz, most 19 fokot és csapadékot is várnak szombat délutánra. Tény, hogy Köln időjárása alapvetően esősebb a magyarnál, az átlagos csapadékmennyiség 840 milliméter évente.

Az aréna a helyi Bundesliga-csapat, az 1. Fc Köln otthona. A csapat címere után „kecskéseknek” nevezett együttes legfőbb riválisai között van a Bayer Leverkusen, a Borussia Mönchengladbach és a Fortuna Düsseldorf.

A dóm mindenekfelett

A csaknem 1,1 millió lakosú város multikulturális centrum, igen jelentős török és iszlám kisebbség is él Kölnben. Németország negyedik legnagyobb települése az egykori jelentős ipari központ, a Ruhr-vidék délnyugati csücskében fekszik.

A városkép meghatározó eleme a dóm, a világ egyik legszebb gótikus épülete, így aztán a kultúrára éhes focirajongók is megtalálják a számításukat Kölnben. Érdekesség, hogy – habár a várost, Drezda mellett – gyakorlatilag porig bombázták a második világháborúban, a dóm nem szenvedett helyrehozhatatlan károkat. A világörökség része, majd 600 éven át épült, 1248–1880-ig.

Ne csak a labda guruljon – hanem a korsók is

Persze a foci élvezetéhez a friss, gyöngyöző korsó sörök is hozzátartoznak. Ahogy egész Németország híres a kitűnő sörökről, Kölnben érdemes megkóstolni a helyi nedűt, a Kölscht. Ebben a formájában nagyjából száz éve főzik, de egészen 873-ig nyúlik vissza a sörkészítés tradíciója Kölnben.

Az egész város is régi gyökerekkel rendelkezik: a Rajnán fekvő település már az ókorban is létezett. A középkorban jelentős kereskedővárossá nőtt, és az egyik legfontosabb Hanza-várossá vált. Itt működik Európa egyik legrégebbi egyeteme. A Ruhr-vidék Európa egyik legsűrűbben lakott része. Nagyjából akkora, mint Tolna vármegye, de nagyjából ötmillióan élnek itt.

Az ipari forradalom időszakában emelkedett fel a régió, köszönhetően jelentős feketeszén-készletének, ami a bányászat mellett az ipart is vonzotta. Mára a szénkészlet jelentős részét kibányászták, és az energiaváltás miatt a szénerőművek jelentősége is csökkent. Ugyanakkor a hagyományos nehézipari gyárakat felváltotta az elektrotechnika, és egyre nő a víz- és szélerőművek jelentősége itt is, csakúgy, mint egész Európában.

 

A cikk itt olvasható.

Címlapfotó: AFP

Ezek is érdekelhetnek

További híreink