Az inflációs adat ezzel némi meglepetést okozott a két százalékos piaci várakozáshoz képest, de tekintettel arra, hogy továbbra is lassulásról beszélünk, így azért az igazi tűzijáték elmaradt – derül ki az ING Bank elemzéséből. A volatilis tételek kiszűrésével kapott maginflációs adat szintén csökkent, 2,4 százalékra, vagyis jelenleg távolodunk a jegybank inflációs céljától.
Az infláció lassulását elsősorban az élelmiszerek termékköre okozta, ezen belül is a zöldségek és gyümölcsök szezonális árváltozása jelentkezett leginkább. A ruházkodási és a tartós fogyasztási cikkek éves bázisú árcsökkenése is mérséklő hatással volt az általános árszínvonalra. Az üzemanyagok esetében elsősorban a bázishatás miatt mérséklődött az inflációs nyomás. A legfontosabb termékkörök közül egyedül a szolgáltatások esetében figyelhettünk meg gyorsuló áremelkedést, ám itt is csupán 0,2 százalékponttal egy százalékra emelkedett az infláció.
A legmagasabb – messze átlag feletti – inflációt továbbra is az élelmiszerek és szeszes italok, dohányáruk csoportjában mérték. A célzott áfacsökkentések tehát érdemben nem éreztetik hatásukat, miközben a jövedéki adó változása komoly hatást gyakorol az érintett termékek árára.
Előre tekintve úgy látjuk, hogy a februári adat jelentheti az idei év mélypontját inflációs szempontból és a következő hónapokban lassú, fokozatos emelkedést figyelhetünk meg, így év végére 2,8 százalékra kúszhat az áremelkedés üteme. Az év egészét tekintve átlagosan 2,6 százalékos inflációval kalkulálunk. Az általános áralakulás így jelenleg nem indokol irányváltást a jegybanki politikában – olvasható a banki összefoglalóban.
Borítófotó: Valentinakruchinina, Dreamstime.com
